A több mint 1000 válaszadó úgy gondolja, a nőkre túlzottan sok feladat hárul, sokuk mentális túlterheltségben él, az „otthoni második műszak” pedig nemcsak egy el nem ismert gazdasági érték, de társadalmi elvárása is igazságtalan.
Láthatatlanul őrli fel a nőket az a fizikai és mentális teher, amelyet a munka mellett a háztartásról, gyermekekről, idős szülőkről való gondoskodás jelent. Ez nemcsak családi, hanem gazdasági kérdés is: a kettős teher közvetlenül befolyásolja a karrier lehetőségeket, a jövedelmet és a hosszú távú anyagi biztonságot.
Az Egyenlítő Alapítvány 2026-os kampányának célja, hogy láthatóvá tegye a nemek közti egyenlőtlenségek legégetőbb, mindennapi szinten is megélt problémáit Magyarországon. Valódi változás csak akkor születhet, ha azok tapasztalataiból indulunk ki, akiket ezek az egyenlőtlenségek nap mint nap érintenek – nőket és férfiakat egyaránt - ezért az alapítvány anonim kérdőív segítségével jelölte ki azt az öt legfontosabb problémát, amelyek mentén társadalmi párbeszédet, közösségi cselekvést és szakpolitikai változást szeretnénk elindítani.
A felmérés kitöltői szerint a hagyományos szerepelvárások miatt általában több hárul a nőkre, és ez nemcsak a mentális kimerültség miatt probléma, hanem azért is, mert konkrét munkaerőpiaci hátrányt jelent, aminek következménye az alacsonyabb jövedelem és az ezzel összefüggő kiszolgáltatottság. A megoldáshoz egyrészt társadalmi összefogás és szemléletváltás, másrészt szakpolitikai lépések szükségesek.
„Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország jelenleg az utolsó előtti helyen áll a nemek közötti egyenlőség terén. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, családbarát és rugalmas foglalkoztatási modellekre van szükség, és párbeszédet kell kezdeni a nemi szerepekről.” – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója és vezetője. –– „A helyzet nem a férfiak és nem a nők hibája, és csak együtt tudják megoldani. A nőknek el kell hinniük, hogy képesek áttörni az üvegplafont és komoly karriert építeni, ha szeretnének; a férfiaknak pedig oda kell engedniük a nőket a felsővezetésbe, és elhinni, hogy ők is tudnak főzni és el tudják hozni a gyereket az óvodából.”
A felmérésből kiderült, hogy közel ugyanennyire kiemelt probléma a családon belüli erőszak és a biztonság hiánya. Ezen a területen a válaszadók az „intézményi árulásra" hívták fel a figyelmet. Tapasztalatuk szerint a hatóságok és bíróságok „tologatják az ügyeket", nem tartják be a határidőket, és a távolságtartást sem rendelik el időben. Ezen pedig életek múlnak. A jogszabályi és intézményi változások mellett a munkahelyek is sokat tehetnek azért, hogy a nők nagyobb biztonságban legyenek, otthon is.
„Mivel produktív életünk akár egyharmadát is munkával töltjük, munkáltatóként biztosítanunk kell a biztonságos környezetet, és a nehéz időkben is támogatást nyújtanunk. Több mint 8 ezer munkavállalónk van, közel 70 százalékuk nő, így az országos statisztikák alapján sajnos elkerülhetetlen, hogy a kollégáink közül is többen kapcsolati erőszak elszenvedői.” – mondta el Hevesi Nóra, a TESCO kommunikációs vezetője. „Számukra a munkahely gyakran azon kevés helyek egyike, ahol izolálódhatnak bántalmazójuktól, és ha biztonságban érzik magukat, segítséget kérnek. Nemrég implementált új szabályzatunkkal különféle támogatási formákat nyújtunk a családon belüli erőszakot átélt kollégák megsegítésére. Stratégiai partnerünkkel, az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen pedig megtanítjuk beazonosítani a bántalmazást, és megmutatjuk kollégáinknak, hogyan támogathatják bántalmazott társaikat.”
Az Egyenlítő Alapítvány Problématérkép-kérdőívében a válaszadók tíz meghatározott problématerületet rangsoroltak. A láthatatlan munka, a kettős teher és a családon belüli erőszak mellett a felmérés válaszadói kiemelt problémának látják a munkahelyi diszkrimináció és az egyedülálló anyák anyagi kiszolgáltatottságát. A top 10-es listában megtalálható még a hagyományos nemi szerepelvárások nyomása, az üvegplafon a karrierben és döntéshozatalban, a rugalmas munkavégzés korlátozott elérhetősége, a nők egészségügyi ellátásának hiányosságai és az időskori elszegényedés kockázata nők körében.
