A rendszerváltás óta nem volt a hazai politika fókuszában a férfiak és a nők közötti egyenlőség – írta meg a Telex. A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány szerint a kormány azt az ellentmondásos célt követi, hogy „dolgozzanak a nők, közben lássák el az otthoni feladataikat is, az viszont nem szempont, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak”.
A kutatás szerint 2015-től már támogatták a nők munkába állását, például a gyed extrával, a nagyszülői gyeddel, a 30 év alatti anyák adókedvezményével, vagy a többgyerekes anyák adómentességével. Nőtt a bölcsődei férőhelyek száma is, mégis csökkent a beíratott gyerekek aránya: 2015-ben 15,3 százalék, 2022-ben pedig tizenkettő egész kilenc tized százalék volt.
A kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a gyermektelen nőket még mindig szívesebben alkalmazzák, mint az anyákat. 2022-ben a gyermektelen nők 74,6 százaléka dolgozott, míg a három vagy több gyermeket nevelő nőknél ez az arány csak 47,2 százalék volt.
A tanulmány szerint egyedülálló anyának lenni nálunk a legrosszabb a visegrádi országok között, és az EU-ban is. A szegénységben élő egyszülős háztartások aránya és a nemek közötti különbség Magyarországon a legmagasabb a régióban, és meghaladja az uniós átlagot is.
Az apák otthonmaradását a kormány nem támogatja erősen. Három éve ugyan megduplázták az apaszabadságot, de a pótlólagos napok anyagi terhét a munkáltató viseli. Az első öt napban jár a távolléti díj teljes összege, de a második tíz napban már csak annak 40 százaléka.
2016 és 2020 között a férfiak gyorsabb ütemben jelentek meg a munkaerőpiacon, mint a nők, így nőtt a különbség: 13,7 százalékpontról 16,1. Ez 2020 és 2022 között 9,8 százalékpontra csökkent.
A teljes munkaidős nők arányában Magyarország megelőz egyes nyugati országokat. A nyolcórás foglalkoztatás a volt szocialista országokban jellemző. A részmunkaidő visszaszorult, és inkább idősebbek vagy diákok választják. A nyugdíjas nők helyzete férfiakéhoz viszonyítva kedvezőbb, mint az EU-átlagban.
A bérszakadék viszont 2020 óta folyamatosan nő. 2015-ben és 2016-ban volt csak kisebb az uniós átlagnál, majd 2019-re elérte a 18,4 százalékot. 2020 és 2022 között 17 százalék körül mozgott.
A kutatás szerint ennek fő oka az, hogy az utóbbi években jobban nőttek a fizetések a férfiak által dominált szektorokban, mint a női foglalkozásokban.
A női vezetők aránya az elmúlt évtizedben visszaesett. A tőzsdén jegyzett cégek igazgatóságaiban is csökkent a nők aránya. A legnagyobb vállalatok felsővezetésében is kevesebb nő dolgozik, mint az EU-átlagban, és ez 2020 és 2022 között nem változott.
Az EIGE adatai szerint a magyar nők 41,1 százalékát érte már olyan fizikai vagy szexuális erőszak, amit a partnere követett el. Ez az arány több mint kétszerese az uniós átlagnak, ami 17,7 százalék. Partner által elkövetett pszichológiai bántalmazásról a magyar nők 52,1 százaléka számolt be, míg az EU-átlag 29,9 százalék.
(Borítókép: Adobe Stock)
