Mi történik a szervezetben, ha egyedül vagyunk?
A kutatók 42 ezer 40 és 69 év közötti felnőtt vérmintáit elemezve vizsgálták a magány és az elszigetelődés hatásait.
Az eredmények szerint:
- Az elszigetelődés – vagyis a tartós egyedüllét és rendszertelen szociális kontaktus – jelentős változásokat okoz az agy és a szervezet működésében.
- A magány érzése, amikor valaki egyedül érzi magát, függetlenül attól, hogy fizikailag egyedül van-e, szintén negatív hatással van a fehérjék működésére.
„A fehérjék jóval nagyobb számban reagálnak az elszigetelt életmódra” – állapították meg a kutatók, akik többek között az ADM (adrenomedullin) nevű fehérje magasabb szintjeit is vizsgálták. Az ADM a stressz-válaszreakciókban és az érzelmek feldolgozásában játszik szerepet, és szoros kapcsolatot mutatott az agy azon területeivel, amelyek a belső állapotok érzékeléséért felelősek.
A kutatásban az ASGR1 nevű fehérjét is azonosították, ami a magas koleszterinszinthez és szívbetegségekhez kapcsolódik, míg más fehérjék az inzulinrezisztenciával és az artériák károsodásával hozhatók összefüggésbe.
„A társadalmi elszigeteltség és a magány nagyban hozzájárulhat számos egészségügyi problémához”
– hangsúlyozta Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem professzora.
A magány globális közegészségügyi probléma
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már felismerte, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány egyre súlyosabb globális közegészségügyi gond. Sahakian szerint az emberi kapcsolatok megőrzése elengedhetetlen az egészségünk megóvása érdekében:
„Egészségünk megőrzéséhez létfontosságú, hogy megtaláljuk az emberi kapcsolatok megőrzésének módját.”
Mi lehet a megoldás?
A kutatók szerint az elszigetelődés és a magány negatív hatásainak visszaszorítása érdekében:
- Fejlett technológiákat, például mesterséges intelligenciát és proteomikát kell alkalmazni a betegségek megelőzésében és kezelésében.
- A társas kapcsolatok ápolását az egészséges életmód részévé kell tenni, hiszen a baráti és családi kapcsolatok megerősítése nemcsak a mentális jóllétet javítja, hanem a várható élettartamot is meghosszabbíthatja.
A kutatás világosan rámutat: az emberi kapcsolatok nemcsak a lelkünk, hanem a testünk számára is létfontosságúak.
(via Knowridge)
(Borítókép: Pexels/Inzmam Khan)
