István előadásában azt fejtette ki, hogy milyen trendeket és kihívásokat lát a szolgáltatóközpontok körében, nem csak Magyarországon, de a közép-kelet európai régióban is.
Fenntarthatóvá kell tenni a működést
A multinacionális cégek körében megfigyelhető, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek kisebb hozzáadott értéket képviselnek az adott piaci szegmensen belül, azokat kiszervezik, amik pedig értékesebbek, azokat az anyavállalatnál tartják.
„Erre azért van szükség, mert így meg tudjuk tartani azt a költség - és minőségi egyensúlyt, hogy a befektetés működőképes és vonzó tudjon maradni” – mondta el István.
Általánosságban így azt lehet megfigyelni, hogy a tudásalapú és magas értéket adó tevékenységek nem kerülnek kiszervezésre. Ami nemzetközileg befolyásolja a működést, azt szívesen tartják magukhoz közel a vállalatok. Így új trendként jelenik meg az is, hogy míg régebben az offshore volt közkedveltebb, addig ma a nearshore hódít az EMEA régióban és úgy tűnik, Európában is inkább ez fog dominálni a jövőben.
A nearshore és az offshore kifejezések olyan üzleti modelleket jelölnek, amelyekben a vállalatok olyan szolgáltatásokat vagy tevékenységeket bíznak meg egy külső szolgáltatóval, amelyeket korábban a vállalatuk maga végezett el. A különbség azonban az, hogy a nearshore és az offshore modellek eltérő földrajzi helyzetekre fókuszálnak.
Az offshore modellben a vállalatok azokat a szolgáltatásokat és tevékenységeket adják ki külső szolgáltatóknak, amelyeket az adott országban magasabb költséggel lehetne elvégezni. Például egy amerikai vállalat Indiában található cégnek adhat ki IT-szolgáltatásokat, mert az indiai szolgáltatók alacsonyabb költséggel végezhetik el ugyanazokat a feladatokat, mint az amerikai belső csapatok.
A nearshore modell hasonló, de a szolgáltató ország a vállalat által szolgáltatott országhoz közel helyezkedik el, így az időzóna és a nyelvi különbségek kisebbek. Például egy német vállalat lengyelországi céget bízhat meg az ügyfélszolgálati feladatokkal, mert a lengyelországi dolgozók beszélnek németül, és a kulturális különbségek is kisebbek, mint ha az ügyfélszolgálatot egy indiai cég végezné.
„Ez azt is jelentheti, hogy akár offshore-ból is hozhatnak vissza a cégek nearshore-ba tevékenységeket” – ismertette a szakértő.
Lengyelország például egy közkedvelt lokáció, de Moldova is egyre erősebb versenytárs lehet, még úgy is, hogy nem tartozik a schengeni övezetbe.
Ezek a legvonzóbb szempontok egy SSC létrehozásához
István előadásában arra is kitért, hogy mik azok a faktorok, amik fontosak nemzetközileg a befektetők szempontjából, azaz, ami miatt úgy döntenek, hogy egy adott országban létrehoznak szolgáltatóközpontot.
Míg régebben a költség dominált, addig ma egyre jelentősebb a technológiai adaptáció, azaz, hogy mennyire tudjuk alkalmazni és mennyire vagyunk felkészülve a technológiai újdonságokra egy adott régióban és hogy állunk a digitalizációval. Mindemellett a fenntarthatóság (ESG) is egyre fontosabb szemponttá vált az elmúlt időszakban és azt látjuk, hogy egyre jobban beleépül a cégek célkitűzéseibe közép – és hosszútávon.
Ezek az SSC szektor legnagyobb kihívásai jelenleg
Talán nem meglepő, hogy az infláció az egyik kiemelt kihívás az SSC piacon belül is. Az azonban egy érdekes szempont, hogy befektetői oldalon ez nem jelent problémát, hiszen amíg egy befektető egy olyan lokációt tud kapni, ami stabil gazdaságilag és politikailag, addig az inflációval extra profitot is kap – mondta el a szakember.
A szakemberhiány egyre égetőbb probléma, amire megoldást kell találni, mindemellett pedig a hibrid munkavégzés és a flexibilitás kialakítása is fontos feladat a vállalatok számára napjainkban.
Na de mit mutat a magyar kép?
A KSH egy frissen megjelent felmérése magyar viszonylatban ad képet a Business Services területről, melynek eredményeit érdemes összevetni a nemzetközi kihívásokkal.
Magyarországon a Business Service Center-ek vagy SSC-k 23%-a magyarországi cégek centralizált tevékenységeit látja el. A maradék arányt amerikai, német és brit vállalatok szolgáltatóközpontjai teszik ki.
Az alap üzleti modellbe tartozó tevékenységek a leggyakrabban az információ, kommunikáció, telekommunikáció, műszaki tevékenység, tudomány, kereskedelem és adminisztratív tevékenységek. A legtöbb SSC-ben megtalálhatók pénzügyi, IT, számviteli, szolgáltatáshoz kötődő és ügyfélszolgálati pozíciók és munkakörök is.
Ezekkel a kompetenciákkal lesz jó jelölt egy munkavállaló az SSC világban
A Business Centerekben kiemelt szerepe van a nyelvtudásnak, s bár a legtöbb SSC-ben elérhető és használt nyelv a magyar, mindemellett elengedhetetlen az angol nyelv ismerete és aztán bizonyos területeken pedig a német, francia, olasz, spanyol nyelvismeret is fontos. Így az interjúztatás során azok indulnak előnnyel, akik legalább két vagy három idegennyelvet beszélnek.
„Fontos látni, hogy az SSC-k-ben export tevékenységet végzünk, azaz olyan gazdasági erőt képviselünk, ami egy ponton vizibilis, máshol invizibilis, hiszen nem terméket gyártunk, de exportáljuk a tudást” – mondta el István.
A szakember azt is elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a jövőben a szolgáltatóközpontok összekapcsolódjanak oktatási intézményekkel és lehetőséget adjanak a fiataloknak arra, hogy fel tudjanak építeni ebben a környezetben egy potenciális karrierutat. A lehetőségek ismertetését pedig nem csak a tanulók, de a tanárok felé is fontosnak tartja.
István kiemelte, hogy hazánkban is kihívásként jelenik meg a hibrid munkavégzés megfelelő kereteinek kialakítása, hiszen minden cégnek más gyakorlat válik be.
Az előadás pedig azzal a gondolattal zárult, hogy ha egyszer minden remote-ba áll át, akkor vajon mikor dönt úgy egy befektető vagy egy anyacég, hogy megszünteti a szolgáltatóközpontokat? Hol van az a pont, ahol ezeket a cégeket még úgy tudjuk működtetni, hogy értéket teremtünk és azokat, akiket foglalkoztatunk, meg is tudjuk tartani? – tette fel a kérdést István.
