Kétféle, állatokkal asszisztált coachingmódszer kezd elterjedni itthon. A kutyán kívül a ló a másik állat, amely jó szolgálatot tehet abban, hogy visszajelezze hibáinkat és erősségeinket. De mivel a ló menekülő és zsákmányállat, másképp reagál az emberre, mint a kutya, mivel utóbbi faj ragadozó mibenléte, életvitele és viselkedési mechanizmusa alapvetően megegyezik az emberével. Nem véletlen, hogy kutya és ember évezredek óta függő viszonyban áll egymással. Természetesen a lovak által megmutatható emberi viselkedés, személyiségjegyek, vezetői készségek, képességek relevanciája is teljes mértékben elismert, de ez egy más aspektust tárhat fel a fejlesztésben. A kutyás programokban lehetőség nyílik például arra, hogy különböző korú, fajtájú ebekkel dolgozzanak a résztvevők. Ennek hatására megtapasztalhatják a személyiségtípusok közti különbségeket, például milyen út vezet egy vadászkutyához, akinek sokszor önállóan kell megoldania a feladatait, vagy éppen hogyan tehető motiválttá egy társasági kutyafajta vagy éppen egy juhászkutya. Mint ahogy a beosztottak is különböző személyiségű emberek.
Miért nincs szüksége szervezetfejlesztőre az alfának? A válasz egyszerű. Mert a szervezet, amiben él, évezredek óta sikeresen működik alfától omegáig. Egyértelmű feladatok, reális munkamegosztás, tisztelet, őszinteség, és nem utolsó sorban példaértékű vezetés jellemzi az állatvilágot. Az állatvilág nem játszmák tömkelege, szerepek sokasága, hanem egy évezredek óta letisztult rendszer, amely lehetőségeihez mérten mindig a tökéletesre törekszik. Így az emberi viselkedésre válaszolt visszajelzések is őszinték. Ezen alapszik a kutyákkal és lovakkal dolgozó trénerek munkája.
A tükör nem torzít
Az „állatos” tréningeken a résztvevők őszinte és egyértelmű visszajelzést kapnak saját viselkedésükre. Hogy néz ez ki? A tréning során az egyén vagy csapat véletlenszerűen kap egy kutyust és a feladatot, hogy ezt a kutyát meggyőzze bizonyos – az eb számára viszonylag egyszerű – dolgokról egy akadálypályán, például, hogy kússzon. Ehhez stratégiát kell alkotni, és jól használni a segédeszközöket: a jutalomfalatot, pórázt, játékot. Innentől kezdve már a kutya jelzi vissza, hogy mennyire volt sikeres az instrukció. A válasz egyértelmű: csinálja, amit kértek tőle, vagy sem.
A vezető pedig elgondolkozhat azon, ha a kutya moccanni sem akar, vagy az ellenkező irányba megy, esetleg oda sem figyelve szaglászik. Lehet, hogy minden stimmelt, szavak szintjén tökéletesen lett megfogalmazva a kérés, az eb mégsem hajtja azt végre.
Ilyenkor derül ki, hogy mennyit érnek az üres szavak, és mennyire számít a mögöttes szándék, a karizma, kisugárzás, testbeszéd. A kutya pontosan érzi, hogy ki az, akinél jó kezekben van a póráza, ki az, aki tétován fogja őt, ki az, aki nem is igazán akar részt venni a kihívásban és ki, akivel a hullámhossz nem stimmel. A kutya ösztönösen tudja, hogy kivel, hogyan kell viselkednie.
És nincs ez teljesen másként egy cégnél főnök-beosztott viszonylatban sem.
Tipikus hibák
→ Nem hisszük el, hogy a legnagyobb motivációs eszköz maga az energia, amit belülről mozgósítok, közvetítek a külvilág felé. Ha a kutya nem érzi a karizmát, erőt, biztos tekintetet, akkor nem figyel ránk igazán.
→ Szinte mindenki tart a póráztól, mert az állítólag erőszakot sugároz. Pedig mindössze a kereteket állítja fel, és mankót ad, elsősorban a falkavezér számára.
→ Ha valaki túl kedvesen, becézve, játékosan közelít a kutyához, a nonverbális kommunikációval azt fejezi ki, hogy itt ma játék lesz, nem pedig feladat. Így a kutya partnerként, nem pedig „beosztottként” tekint majd az illetőre. A játék lehet motivációs eszköz a megfelelő időben és módon használva. Utóbbi azt jelenti, hogy nem csupán úgy csinálunk, mintha játszanánk, hanem valódi energiákat teszünk bele.
→ A dicséret adása és fogadása a legtöbb embernek nehézséget okoz, ez a kutyákkal szemben is megjelenik.
→ Sokan nem értik, nem tudnak mit kezdeni a kutyák reakcióival. Ilyenkor az emberi közegben is előfordulhatnak nehézségek az empátia terén.
→ A verbális instrukciók zöme nagyon kevés az emberek részéről: suttognak, halkan beszélnek, anyáskodnak, esetleg könyörögnek vagy éppen körmondatokban kérik meg a kutyát valamire. Akár még bocsánatot is kérnek tőle, hogy bármit is kérni merészeltek. Ennek ellenkezője, amikor valaki nem szeretne sok energiát belefektetni, így inkább kiabál a kutyával, dominálja. Ilyenkor a kutya kihátrál a helyzetből, hiszen az neki nem a komfortzónája. Előfordul, amikor a vezető türelmetlenül rángatja is az állatot – persze ez sem vezet a megoldás felé. Sokan kérdezik, hogy milyen vezényszavakat ismer a kutya. A válasz teljesen mindegy, ugyanis a kutya nem a szavakra reagál, hanem a mögöttes tartalomra, testbeszédre, az említett energiákra. (Ugyanúgy leül például a „porszívó” vezényszóra is, ha azt úgy mondják neki.)
→ Sokszor a kutya megragadja a kezdeményezést, és elkezd játszani a vezetővel, viszi előtte a játékot, a résztvevő pedig kergeti, ami egy követő, azaz nem éppen egy vezetői magatartás.
→ Szintén gyakori hiba, amikor a vezető nem hisz a kutyában. Nem gondolja, hogy a kutya képes átugrani egy akadályt. Ilyenkor a képlet egyszerű: a kutya érzi, hogy nem hiszek benne, rossz energiát közvetítenek felé, nem fogja megcsinálni a feladatot. Ha nagyon szorgalmas, okos munkakutya, akkor van, hogy benne marad a feladatban, és felajánl különböző dolgokat, amiket tud, hogy meggyőzze az embert, érdemes a bizalomra.
A kutyákkal elkövetett hibák természetesen összefüggenek az emberek vezetése közben felmerülő nehézségek okaival. Ha valaki nyitott és őszinte a visszajelzésekre, annak nagyon sokat segíthet ez a módszer.
Ki lesz a falkavezér?
Egy falkavezér 10-12 évig is maradhat a csapat vezetője. A farkasok esetében úgy nevezett falkapár van: egy nőstény és egy hím. A falkavezér elsősorban nem fizikai főlénye miatt, hanem szellemi képessége miatt lesz a csapat vezetője. Képes érzelmi döntéseket hozni a falka érdekében. Tudja például, hogy nem támad rá gondozóra, annak ellenére, hogy ez lenne a racionális döntés. Egészen addig maradhat valaki falkavezér, amíg tökéletesen ellátja a feladatát. Ha nem így történik, a csapat tagjai elüldözik, ugyanis ha a többi egyed nem érzi magát biztonságban, akkor úgy érzik, nekik kell betölteni ezt a szerepet. Igen, de nekik nincsenek meg ehhez a képességeik, ami óriási stresszfaktor számukra, és itt kezdődnek a feszültségek. Tehát, ha egy vezető nem viselkedik igazi falkavezérként, a kutya próbálja meg ellátni azokat a feladatokat, amiket a gazdának kéne, és ez nagy stresszt okoz számára. Pontosan ez megy végbe egy munkahelyen is, ha a vezetés nem megfelelő kezekben van.
