Mi is az a holiday blues?
Épp a nyaralásom utolsó napja van…
Ilyenkor, vagy már néhány nappal korábban is sokunknak ott motoszkál a fejében: vajon mennyi e-mail vár rám? Mit csináltak a kollégák nélkülem? Hogy fogok újra beilleszkedni a pörgős mókuskerékbe? s lassan megszáll valami megmagyarázhatatlan rosszkedv, esetleg szorongás…
Ez az, amit holiday blues-nak hívnak. A nyaralás utáni lehangoltság.
Ez nem egy sima nyűgös reggeli indulás, hanem egy valódi érzelmi hullámvölgy. A kutatások szerint a szabadságról visszatérők fele (!) még napokig fáradtan, kedvetlenül dolgozik. Sőt, van, aki már az első nap reggelén stresszel indul. Nem ritka, hogy ilyenkor megnő a késések száma, és még a kilépés gondolata is megfordul sokak fejében.
A stressz a nyaralás alatt elkezdődik
A nyaralók egy része már a szabadság alatt szorongani kezd a visszatéréstől. Ez a „rejtett stressz” folyamatosan ott munkál a háttérben, és leronthatja a pihenés minőségét. Ahelyett, hogy feltöltődnénk, előre aggódunk.
Ráadásul ez nem egyenlően érinti a munkavállalókat: minél erősebb valakiben a felelősségtudat, az elvárásoknak való megfelelni vágyás vagy az állandó teljesítési kényszer, annál valószínűbb, hogy érzelmileg „már el sem ment szabadságra”.
Mi történik a visszatérés után?
Sok szervezet tapasztalja, hogy a nyári időszak után a visszatérés hete "elcsúszik":
- Az első 2-3 nap alacsony energiaszinttel telik.
- A produktivitás visszaesik.
- Megnő a hibák száma.
- A csapatmunka akadozik: valaki még most érkezett vissza, más már indulna el szabadságra.
Ez egy fontos vezetői pillanat: ha most sikerül empátiával, tudatossággal kezelni a visszatérést, akkor jelentősen hozzájárulhatnak a lendület és a motiváció fenntartásához.
6 praktikus tipp a fokozatos visszatéréshez
- Ráhangolódás: hagyjunk pufferidőt
Ne a szabadságunk első napján utazzunk el, és ne az utolsó nap érkezzünk haza. Ha lehet, a visszatérés előtt legyen 1-2 napunk szelíd visszailleszkedésre. Vezetőként: bátorítsuk a kollégákat, hogy ne az első napjuk legyen a legsűrűbb! - Előre egyeztetett visszatérési pontok
A helyettesítés átadása nem csak annak fontos, aki ott marad, hanem annak is, aki visszatér. Készítsünk vázlatot, „első napos teendőlistát” magunknak is. - Információgyűjtés és kontextusba helyezés
Azonnali meeting helyett jó lehet egy kötetlen update-beszélgetés: mi történt, mik a változások, mire kell figyelni. Vezetőként: mutassunk nyitottságot, hogy a dolgozó ne érezze: „lemaradt”, „kimaradt”. - Időmenedzsment: ne ekkorra tervezzük a sprintet
Ha mégis közvetlenül határidős a visszatérés utáni időszak, adjunk prioritásokat, ne hagyjuk, hogy minden egyformán fontosnak tűnjön. - Kapcsolódás a pozitív munkahelyi tapasztalatokhoz
Segít, ha nem csak a teendők listáját látjuk, hanem tudatosítjuk: van, amit szeretünk a munkánkban. Mi az, ami vár ránk, amit szívesen csinálunk? - Tartsuk életben a nyaralás hatásait
Képek, történetek, humoros pillanatok segítenek abban, hogy a vakáció élménye ne csak emlék legyen, hanem erőforrás. A pihenés nem „kilépés az életből”, hanem annak fontos része.
+1: Mit tehet a vezető, ha szeretné elősegíteni a zökkenőmentes visszatérést?
- Legyen az első napon egy „welcome back” gesztus: kávé, reggeli, kötetlen beszélgetés.
- Ne tervezz a visszatérés napjára nagy csapatmeetingen való beszámolót.
- Adj biztonságot: semmi fontos nem történt nélküle, ami ne lenne pótolható.
- Teremts lehetőséget rövid élménybeszámolókra. Ezek emberközelibbé teszik a visszatérést.
A munka-magánélet egyensúlya nem csupán az óraszámok vagy hibrid munkarendek kérdése. Ott dől el, hogy hogyan történik a váltás egyik élethelyzetből a másikba. Amikor még félig a tengeri zúgását hallod, de már ott az Outlook pittyenése is a füledben...
Ha ezt az időszakot észreveszed, érted és figyelembe veszed – magaddal és másokkal kapcsolatban is –, akkor jóval többet nyersz vissza, mint amit a naptári napok mutatnak.
Az érzelmi visszacsatlakozás a munkahelyhez legalább olyan fontos, mint a fizikai jelenlét.
A szerző pszichológus, coach.
(Borítókép: Unsplash/Johnny Africa)
