A jelenlegi szabályozási környezet áttekintése
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Munkavéd tv.) februári változása szerint meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében a munkavédelmi oktatás már csupán egy általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető.Ez a változás ugyan rugalmasabbá teheti a munkavédelmi oktatás megszervezését, azonban a hatékonyság rovására is mehet.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 51. § (4) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. E bekezdés szeptemberi változása szerint
a munkáltató már nem mindenkor, csupán külön jogszabályban meghatározott esetben, illetve, a saját döntése alapján, de ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
Az ezt szabályozó munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) az Mt. változásával párhuzamosan azonban nem módosult. Ennek értelmében a rendelet hatálya továbbra is kiterjed a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra és minden munkáltatóra, amely szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. Az NM rendelet alapján a munkaköri alkalmassági vizsgálat továbbra is mindenhol kötelező.
Szeptember végén közzétételre került a belügyminiszter 44/2024. (IX. 26.) BM rendelete, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 8/2024. (IX .26.) MvM rendelete, valamint az agrárminiszter 49/2024. (IX. 26.) AM rendelete a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről, melyek az NM rendelettől függetlenül pontosítják, hogy mely munkakörök esetében kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése, kiemelten kezelve a fokozott baleseti veszéllyel járó munkaköröket, a terhelő munkahelyi klímát, valamint a zaj- és vibrációexpozíciót. Az irodai dolgozók esetében azonban nem várható kötelező orvosi vizsgálat előírása, ami azt sugallja, hogy ezek a munkavállalók esetleg kimaradnak a megelőző intézkedések köréből, hacsak a munkáltatók saját elhatározásukból nem vezetnek be szigorúbb belső szabályokat.
A munkavédelem költségei
A munkáltató felelősségi körébe tartozó munkavédelem számos költséggel jár a vállalatok számára, amelyek első ránézésre jelentősnek tűnhetnek, de hosszú távon hozzájárulnak a biztonságos munkakörnyezet kialakításához, illetve a munkavállalók tartós egészségének védelméhez, ami végső soron költségmegtakarítást eredményezhet.
1. Közvetlen költségek
- Munkavédelmi oktatás: a kötelező munkavédelmi oktatás költsége általában 10-30 ezer forint/fő. Nagyvállalatok esetében ez évente több millió forintot is kitehet. Például egy 200 fős cégnél, ahol évente egy ismétlő oktatást tartanak, az összköltség elérheti akár a 6 millió forintot is.
- Orvosi vizsgálatok: a munkaköri alkalmassági vizsgálatok költsége munkakörtől függően változik, de átlagosan 8-15 ezer forintba kerülhet fejenként. Ha egy 200 fős cég esetében évente egyszer történik alkalmassági vizsgálat, a költség elérheti a 3 millió forintot.
- Ergonómiai fejlesztések: Az ergonómiai székek és asztalok beszerzése darabonként 50-150 ezer forint is lehet. Egy nagyobb iroda esetében, ahol 200 munkavállaló dolgozik, ez a költség könnyen elérheti a 30 millió forintot.
2. Közvetett költségek
- Termelékenység csökkenése: a munkavédelem elhanyagolása miatt bekövetkező balesetek vagy betegségek a termelékenység csökkenéséhez vezethetnek. Egy munkahelyi baleset átlagosan 1-2 hét távollétet eredményezhet, ami a munkáltatónak akár 100-150 ezer forint költséget jelenthet a kimaradt termelés vagy a munkavállaló pótlásából adódó túlórák kifizetése következtében. Ha évente 10 ilyen baleset történik egy cégnél, a közvetett költségek elérhetik a 1,5 millió forintot.
- Dolgozói elégedetlenség és fluktuáció: az elégedetlen, érzésük szerint egészségüket szem előtt nem tartó munkáltatónál dolgozó munkavállalók gyakrabban váltanak munkahelyet, ami növeli a toborzási és betanítási költségeket. Egy új dolgozó felvétele és betanítása akár 200-300 ezer forintba is kerülhet. Ha egy cégnél évente 10 dolgozó cserélődik, az 2-3 millió forintot jelenthet a vállalat számára.
- Hosszú távú egészségügyi problémákból adódó kiesések: a nem megfelelő munkakörnyezetből származó krónikus betegségek, mint például a hátfájás vagy stressz okozta problémák, hosszú távú munkaerő-kiesést eredményezhetnek. Egy krónikus betegséggel küzdő munkavállaló évente akár 10-15 napot is hiányozhat, ami éves szinten több százezer forintos termelékenységkiesést okozhat. Ezen felül foglalkozási megbetegedés esetén a munkavállalónak kárigénye keletkezik a munkáltatóval szemben, amelynek további költségvonzatai lehetnek. A távollévő munkavállaló számára fizetendő betegszabadság és a munkáltatói táppénz-hozzájárulás szintén a munkáltatót terhelő költségek.
A kötelező vizsgálatok és oktatások hatása a munkáltatókra
A kötelező orvosi vizsgálatokkal és munkavédelmi oktatásokkal kapcsolatos jogszabályi szigor enyhítése rövid távon költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatóknak, azonban hosszú távon jelentős kockázatokat hordozhat. A munkavédelmi szabályok enyhítése következtében
megnőhet a munkahelyi balesetek száma, ami nemcsak a dolgozók egészségére jelent veszélyt, hanem a munkáltatók számára is jelentős pénzügyi terhet róhat,
beleértve a megnövekedett biztosítási díjakat és a jogi következményeket. Egy súlyos munkahelyi baleset peres ügyei során a vállalat akár több millió forint kártérítést és egyéb jogi költségeket is viselhet.
A megelőzés közgazdaságtana azon az elven alapul, hogy a balesetek és egészségügyi problémák megelőzésére fordított összegek későbbi, sokkal magasabb költségek elkerülését szolgálják.
Tegyük fel például, hogy egy gyártó cég, amely 500 millió forintos éves árbevétellel rendelkezik, évente átlagosan 5 munkahelyi balesetet regisztrál, amelyek egyenként 2 millió forintos költséget jelentenek (ideértve a kártérítést, a bérköltségeket, a kiesett termelést és az esetleges jogi költségeket).
Ha a cég 10 millió forintot fektet be munkavédelmi eszközökbe és oktatásba, és ezzel a balesetek száma nullára csökken, akkor a cég közvetlenül 10 millió forintot spórol évente, ami megegyezik a befektetett összeggel.
Összefoglalva tehát a munkavédelem területén hozott költségcsökkentési intézkedések rövid távon előnyösnek tűnhetnek a munkáltatók számára, azonban hosszú távon súlyos anyagi következményekkel járhatnak. A megelőzésre fordított pénz nem kidobott költség, hanem egy hosszú távú befektetés, amely nemcsak a dolgozók biztonságát szolgálja, hanem gazdasági és jogi szempontból is kifizetődő. A munkáltatóknak ezért érdemes alaposan mérlegelniük, hogy milyen mértékben érdemes csökkenteni a munkavédelemre fordított kiadásokat, mert a túlzott spórolás hosszú távon jelentős veszteségeket okozhat.
A cikk az Adó Online oldalán jelent meg.
(Borítókép: Adobe Stock)
