A digitális térben ma már nem kizárólag technológiai kérdés a kiberbiztonság, az emberi tényező szerepe is kulcsfontosságú. A globális kiberfenyegetettség növekedése egyre több szervezetet kényszerít arra, hogy újragondolja a védekezés eddigi eszközeit és szemléletét. Éppen ezért a K&H Banknál az „emberi tűzfal” kiépítése stratégiai jelentőségű és minden munkavállaló aktív szereplője a védelemnek.
A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben növekednek, a támadások egyre összetettebbek, hatásuk pedig messze túlmutat az informatikai rendszereken. A Világgazdasági Fórum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia, a geopolitikai feszültségek és az egyre összetettebb digitális ellátási láncok együtt alakítják át a kiberfenyegetések természetét.
A felmérésben részt vevő szervezetek döntő többsége szerint a kiberbűnözés – különösen az adathalászat és a digitális csalások – tovább erősödött az elmúlt évben, miközben a támadók egyre kifinomultabb, automatizált eszközöket alkalmaznak. A jelentés arra is rámutat, hogy a kiberbiztonság ma már nem kizárólag technológiai kérdés, hanem stratégiai, gazdasági és emberi tényező is, ahol a szervezetek ellenálló képessége nagymértékben múlik a munkavállalók tudatosságán és a mindennapi döntéseken.
Ebben a gyorsan változó kiberkörnyezetben különösen felértékelődik az emberek szerepe, mivel a technológiai védelem hatékonysága nagyban múlik azon, mennyire tudatosan használják azt a munkavállalók a mindennapokban. A kiberbiztonság nem csupán technológiai, hanem munkáltatói kérdés is. A munkahelyi védelem alapja az „emberi tűzfal” kialakítása rendszeres oktatásokkal, hiszen a támadások többsége óvatlan munkavállalókon keresztül jut be. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkatársak erős, egyedi jelszavakat használjanak, a kritikus rendszerekhez többfaktoros hitelesítéssel férjenek hozzá, felismerjék a gyanús üzeneteket, és tudatosan kezeljék a céges eszközöket.
A leggyakoribb fenyegetések, mint az adathalász e-mailek, a zsarolóvírusok vagy a social engineering módszerek, mind azt mutatják, hogy a biztonság az IT-osztály hatókörén túl a teljes szervezet felelőssége, és minden munkavállaló aktív szereplője lehet a védelemnek. A Zero Trust architektúra alkalmazása és a folyamatos edukáció együttesen biztosítja, hogy a munkavállalók valóban aktív védelmezőkké váljanak, és a legmodernebb technológiát is magabiztosan használhassák. Mindez olyan környezetet teremt, ahol a tudás és a felelősség kéz a kézben jár.
„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról.
Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival” – fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.
