Mit jelentenek az álmok? Van értelmük a rémálmoknak?

Az álom az ébrenléti lét folytatása hasonló gondolati tartalmakkal, elemekkel.  Tükrözi az álmodó pszichológiai jóllétét, érzelmeit, személyiségvonásait, kreativitását. Gyakran jelenítenek meg személyes aggodalmakat. 

Amilyen a nappalunk, olyan lesz az éjszakánk is. Stresszes időszakban megnő a rémálmok gyakorisága és felerősödik az intenzitása. A szorongást ébrenléti állapotban éljük meg majd továbbvisszük az éjszakánkba. Azonban, ha álmunkból felébredünk az nem kritériuma a rémálom-zavarnak. Általában REM-alvás során lép fel a rémálom. 

Mikor kell komolyabban venni a rémálmokat?

Ha valaki gyakran emlékszik vissza az álmaira, az jelezheti, hogy nem kielégítő az alvásminősége. Az viszont már aggasztó lehet, ha valakinek hetente legalább kétszer van rémálma. Depressziós embereknél például jóval gyakoribbak ezek az álmok. Ha pedig egyszerre van jelen inszomnia (alvászavar), depresszió és rémálmok, az már komoly figyelmeztető jel: ebben az esetben megnő az öngyilkossági veszély is.

Ilyenkor az álmokban gyakran visszatérő motívum a fenyegetettség, a hallucináció, vagy az üldöztetés érzése. A pszichiátriai zavarok szinte mindegyikénél megjelennek a rémálmok, gyakran együtt az elalvási és átalvási nehézségekkel.

Mit tehetünk, ha jobban meg szeretnénk érteni az álmainkat?

Többféle módja is van annak, hogy figyeljünk rájuk: vezethetünk például álomnaplót, vagy speciális vizsgálaton is részt vehetünk alváslaborban. Ott jellemzően a REM-fázisból ébresztik fel a pácienst, és megkérik, hogy mesélje el, mit álmodott.

Az álmokat standardizált kérdőívek mentén elemzik a szakemberek (érzelmi tónus, érzelmi intenzitás, rémálmok, lucid álmok, attitűd, kihatás az ébrenlétre). A rémálmokat több szempont alapján értékelik, melyek a rémálmok gyakoriságát és intenzitását fedik le. 

Az álmok – és különösen a rémálmok – sokat elárulnak a lelki állapotunkról. Depresszió és borderline személyiségzavar esetén az alvászavarok, így a rémálmok is, gyakoriak (az esetek kb. 50 százalékában). Az álmok segítenek az érzelmek feldolgozásában, a stressz kezelésében – ezért az alvásterápia részeként is alkalmazhatók.

Nem kell rögtön alváslaborba rohanni, ha néha rémálmunk van. De ha ez rendszeressé válik – például hetente kétszer is előfordul –, érdemes szakemberhez fordulni.

(Borítókép: Pexels/cottonbro studio)