Vezetőként nem az a kérdés, hogy mivel kommunikálsz, hanem az, hogy mivel nem. Gyakran idézik Jeff Bezos híres mondását, miszerint „Az énmárka az, amit mások mondanak rólad, amikor kilépsz a szobából.”
Két tipikus munkahelyi történeten keresztül mutatjuk be a vezetői jelenlét és kommunikáció hatásait.
1. szitució
Kollégák 3-4 fős csoportja rövid csevejt folytat a nyitott légterű, nagylétszámú irodai munkaterületen. Láthatóan röviden, másokat nem zavarva beszélgetnek, jókedvűen egyeztetnek úgy, hogy közben egy-egy munkán kívüli megjegyzést is tesznek, visszautalva korábbi közös, vidám programokra. „Na, ez a projekt is jó hosszú, remélem, olyan sikeres lesz, mint a múlt heti bowling versenyünk.”
Az egyeztetés közben a kollégák nevetgélnek, a munka el van végezve, csúszás vagy mások hátráltatása nem áll fenn. Megjelenik a folyosón a terület vezetője. Végigsétál a munkaterületen, átvágva a fenti kis csapaton.
Nézzük a vezető kommunikációját:
- léptei gyorsak, katonásak,
- köszönése egy fejbiccentés,
- ahogy elhalad, végig méri a csapat tagjait,
- pillantása szúrós,
- mosoly és kedvesség nincs az arcán,
- az irodájához érve visszanéz a csapatra.
Nézzük a csapat kommunikációját:
- meglátva a vezetőt, utat adnak neki,
- halkan köszönnek,
- feszélyezetten viselkednek,
- elnémulnak,
- elkomorodnak,
- amikor a vezető az irodaajtóból visszanéz rájuk, mindenki elindul más-más irányba.
2. szituáció
Kollégák 3-4 fős csoportja rövid csevejt folytat a nyitott légterű, nagylétszámú irodai munkaterületen. Láthatóan röviden, másokat nem zavarva beszélgetnek, jókedvűen egyeztetnek úgy, hogy közben egy-egy munkán kívüli megjegyzést is tesznek, visszautalva korábbi közös, vidám programokra. „Na, ez a projekt is jó hosszú, remélem, olyan sikeres lesz, mint a múlt heti bowling versenyünk.”
Az egyeztetés közben a kollégák nevetgélnek, a munka el van végezve, csúszás vagy mások hátráltatása nem áll fenn. Megjelenik a folyosón a terület vezetője. Végigsétál a munkaterületen, odaér a kis csapathoz.
Nézzük a vezető kommunikációját:
- mosolyog,
- üdvözli a csapatot,
- megáll köztük néhány mondat erejéig,
- ráfűz a hallottakra,
- nyitott kérdésével támogatja a beszélgetést,
- úgy köszön el és megy tovább, hogy jó érzést hagy a csapatnak.
Nézzük a csapat kommunikációját:
- láthatóan örülnek a vezetőnek,
- bevonják a beszélgetésbe,
- tovább nevetgélnek,
- örömmel válaszolnak a kapott kérdésekre,
- a vezető távozásával folytatják a beszélgetést,
- még utána szólnak valami kedveset.

A két szituáció egy pontig teljesen megegyezik. Az első nagy különbség a vezető kommunikációja és viselkedése. A második nagy különbség pedig a csapatra gyakorolt hatása, melyből következik a két szituációban szereplő csapatok különböző reakciója.
A fenti szituációk két pár perces jelenetben mutatnak be vezetői működéseket és azok lehetséges hatásait, melyek makró szinten is megjelennek. A napi működésben, amikor nincsenek nagy elakadások, akár mindkettő tud működni ideig-óráig. A vezetői működés valódi hatása akkor lesz látványos, amikor hirtelen változás, elakadás, probléma kerül a csapat látóterébe. Mert ilyenkor a fenti két eset alapján az első szituációban szereplő csapat vagy nem szól vagy késve értesíti a vezetőt, félelemmel hoz döntéseket, beszűkül, inkább kivár, elkerül. A második szituáció csapata valószínűleg rögtön jelzi a vezető felé az elakadást és akár megoldási javaslatokat is szállít.
Ezért nagyon nem mindegy, hogy a vezető hogyan működik és ezzel hogyan hat a csapatára, kollégáira.
Sokszor találkozunk azonban olyan vezetőkkel, akik nincsenek tisztában a saját működésükkel. Annyira feladat orientáltak, hogy nem észlelik ezeket a szituációkat és olyan is van, hogy teljesen torz képet látnak magukról. Például előfordulhat, hogy az 1. szituáció vezetője két perc múlva örömmel mesél vezetőtársának arról, hogy milyen nagy az összhang a csapatában, mert éppen az előbb látta őket nagy egyetértésben, jó hangulatban egyeztetni. Azt azonban nem észlelte, hogy ő az alatt a pár másodperc alatt hogyan hatott a csapatra.
Sok cikk szól arról, hogy vezetőként milyen fontos visszajelzést adni. Mi most arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy visszajelzést kérni vezetőként a saját működésedre legalább ennyire fontos.
Amire érdemes figyelni visszajelzés kérése kapcsán:
- légy őszinte
- vállald, ha hibáztál
- alakíts ki partneri viszonyt
- ne csak a vezetődtől kérj
- a beosztottaid ismernek a legjobban, fordulj hozzájuk bizalommal
- akkor kérj, amikor a másik félnek van/volt veled személyes megélése/tapasztalása
- segítsd őt konkrét kérdésekkel
- kérdéseid legyenek nyitottak
- itt ne te irányíts
- ha kapsz fejlesztendő visszajelzést, ne magyarázkodj
- fogadd el és köszönd meg
- a jövőben figyelj a kapott témákra

Bátran kérj visszajelzést akár akkor, amikor a kollégád részére visszajeleztél valamiről. Elmondhatod neki, hogy eddig az ő fejlődése volt a beszélgetésetek témája. Neked a te fejlődésed is fontos, ezért arra kéred, segítsen neked ebben és ossza meg veled, hogy hogyan élte meg a működésedet a most adott visszajelzési/teljesítményértékelési/meeting szituációban.
És az első jeget már meg is törted.
Túl azon, hogy megteremted magadnak a lehetőséget a fejlődésre, akár vakfoltjaidra is ráláthatsz, megerősítéseket kaphatsz, miközben nő a bizalom, a partneri viszony és erősödik a munkatársak jó megélése.
Visszajelzéskérésre fel!
Pesti Kornélia Contact Center vezető, ACC coach, Kun-Nagy Klára ACC coach, munkahelyi mentálhigiénés szakértő.
(Borítókép: Adobe Stock)


