Ha valaki január elején csak annyit nézett meg, mennyi pénz jött be a vállalkozásába, most könnyen lehet, hogy ugyanabból a bevételből kevesebb „jövedelem” jön ki papíron.
Január 1-jétől ugyanis az átalányadózó egyéni vállalkozók az átalányban megállapított jövedelmük kiszámításakor az eddigi legalacsonyabb, 40 százalékos költséghányad helyett 45 százalékos költséghányadot vonhatnak le a bevételükből. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal január 9-i tájékoztatása szerint az átalányadó továbbra is az egyik legnépszerűbb adózási mód, több mint 406 ezer kisvállalkozó adózik így, és a változások miatt a létszámuk még tovább is nőhet.
Az emelt költséghányad mellé egy konkrét, azonnal számolható határ is társul. A NAV szerint az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét el nem érő része adómentes, ami januártól 1 936 800 forint. Ebből az következik, hogy a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozóknak a bevételükből 3 521 455 forintig nem kell adót fizetniük.
A választási és alkalmazhatósági határokat a NAV friss tájékoztatója rögzíti: az átalányadózás addig tartható, amíg az adóévben a vállalkozói bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 38 736 000 forintot. A kiskereskedelmi tevékenységet végző, illetve az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői tevékenységet is végző vállalkozóknál magasabb a plafon: az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 193 680 000 forint. A dokumentum a minimálbér összegét is rögzíti: a kormányrendelet alapján a havi minimálbér januártól 322 800 forint.
A változás nem áll meg itt: a NAV közlése szerint jövőre a 45 százalékos költséghányad 50 százalékra emelkedik.
(Borítókép: Unsplash/Towfiqu barbhuiya)
