London az élmezőnybe került.

A tartós stressz kedvez a testi-lelki megbetegedéseknek, melyek csökkentik a munkavállalók hatékonyságát.

Mindannyian túlterheltek vagyunk, ám vezetőnként nemcsak saját stressz-szintünket kell kezelnünk, hanem a csapatunkét is.

Azt eddig is tudtuk, hogy a természet, a fák, a virágok, a madarak, a zöld táj látványa kisimítja az idegeket, megnyugtatja a szorongó, stresszes embereket. Nem véletlenül igyekeznek minél többen kiszakadni néha a városi rohanásból, és megpihenni valahol, ahol nincs zaj és tiszta a levegő. Most egy új kutatásból az is kiderült, hogy mennyi időt kell minimálisan a természetben lennünk, hogy a stressz-szintünk érdemben csökkenjen. Meglepő, de viszonylag kevés is elég – írja a HRDoktor. 

Az emberek többsége a saját munkáját stresszesnek ítéli meg – és természetesen egy bizonyos fokig ebben mindenkinek igazat is adhatunk. Szoros határidők, tehetségtelen főnökök és kompetitív csapattagok mind-mind stresszorként működhetnek a munkavállaló számára. Azonban léteznek olyan munkahelyek, amelyek az átlagnál is stresszesebbek.

Az általános stressz-szintünk megnövekedésével égetővé vált a kérdés: hogyan iktathatjuk ki a stresszforrásokat, amelyek nemcsak egyéni szinten betegítenek meg minket, de a munkahelyünket is krónikusan beteggé teszik? Ezúttal továbbmegyünk a tüneti kezelésénél, és a bajok gyökerét vizsgáljuk meg.