Mi szükséges a helyzet megoldásához? Az Egyenlítő Alapítvány közelmúltban elkészült hiánypótló kutatásából kiderül, milyen lépések szükségesek a trend megfordításához, illetve milyen jó gyakorlatok alkalmaznak a világon sikeresen.

Miközben büszkék vagyunk és lehetünk arra, hogy magyar emberek műszaki, mérnöki, tudományos területen mennyit adtak a világnak, jelenleg itthon kevesebb férfi és nő választja a felsőoktatásban ezeket a területeket, mint az európai országok átlaga, ezen belül is stagnál vagy csökken a nők aránya. 

A sztereotípiák a női és férfi foglalkozásokról a pályaválasztáskor kapnak igazán teret. A természettudomány, technológia, mérnöki tudomány területei, azaz a STEM szakmák, hagyományosan férfias szakmának vannak titulálva, a nők száma kifejezetten alacsony ezeken a területeken, már a pályaválasztáskor is. (Az angol science, technology, engineering and mathematics: a STEM mozaikszó, a tudományos-technológiai tudományágak megjelölésére szolgál.)

„Hány női Nobel-díjasunk lehetne már, ha nem vesztegetnénk el konzekvensen a női tehetséget a magyar technológiai területeken? – teszi fel a kérdést Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója, aki közel nyolc éven keresztül volt a Google Magyarország első számú vezetője. - „Minden a technológiától függ és ez egyre inkább így lesz, a jövőnket ezek a vívmányok alapozzák, határozzák meg.  A technológiavilágában nagy szerepe van a sokszínűségnek és a különböző felhasználói igényeknek. Ha nem növekszik a női munkavállalók száma ezeken a területeken, ebből a kreatív, alkotói, döntéshozói körből kimarad a népesség fele. 

Ha belátjuk, hogy jelenleg szinte mindent, a gazdaságot, a társadalmat a technológia alakítja a legnagyobb mértékben, és ha ebből kimaradnak a nők, a jövő világa csak férfiszemmel lesz kialakítva. Célunk ezzel szemben, hogy a jövő ne csak egy nemre legyen tervezve, az se jó, ha csak a férfiakra, de az sem, ha csak a nőkre szabjuk a világot, tervezzük most először mindkettőre.”

A jelenség feltárására hiánypótló kutatást készített az Egyenlítő Alapítvány az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetségével közösen. 

Az IVSZ elemzéséből, amely az elmúlt 10 év felsőoktatási trendjeit, adatait vizsgálta meg,  kiderült, hogy különösen kedvezőtlen folyamatok indultak el az informatika területén.

Miközbena 2000-es évek elején még valamivel több, mint 25 százalékban voltak jelen nők a hallgatók között, ma ez az arány csupán 15 százalék. Az elmúlt tíz évet tekintve STEM területeken kb. 2,5-szer annyi férfi szerzett végzettséget, mint nő. Kifejezetten negatív a tendencia, a nők száma összességében csökken a felsőoktatásban, a STEM területeken. 

“Rengeteg munka áll még előttünk, hogy a nők körében is népszerűbbé tegyük az informatikai szakmát. A digitális gazdaság fejlődése szempontjából ennek a munkának az eredménye elképesztő jelentőséggel bír. A McKinsey elemzése szerint, ha a magyar digitális gazdaságot sikerülne az éllovas országokhoz felzárkóztatni - ehhez pedig elengedhetetlen a jól képzett, digitális készségekkel rendelkező munkaerő - az 2030-ra 20,8 milliárd euró GDP-többletet hozna Magyarországnak. A 2022-ben végzett Femintech kutatásunk azt mutatja, hogy szerencsére a vállalatok egyre növekvő mértékben veszik figyelembe a nők olykor eltérő foglalkoztatási igényeit, és teszik lehetővé a részmunkaidős foglalkoztatást, távmunkát munkavállalóik számára. Bízunk benne, hogy ennek a folyamatnak láthatóvá válik a hatása a bemeneti oldalon is, de ehhez kellenek az olyan figyelemfelhívó kutatások, aktivitások, a téma közbeszéddé emelése, amelyet most az Egyenlítő Alapítvánnyal közösen is végzünk.” - tette hozzá Tajthy Krisztina, az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.     

Az Egyenlítő Alapítvány a felsőoktatási trendek mellett az Inspira Research Kft. segítségével azt is megvizsgálta, hogy mi lehet az oka a nők STEM területről való távolmaradásának. A kutatás több mint 800 magyar STEM szakos hallgató és végzett munkavállaló megkérdezésével készült, és a pályaválasztási motivációjukat, felsőoktatásban és munkahelyen szerzett tapasztalataikat vizsgálta. A kutatás összetett és egyedülálló abban a tekintetben is, hogy fókuszcsoportokat, egyéni mélyinterjúkat és kvantitatív online nagymintás felmérést is tartalmazott.

A pályaválasztás tekintetében kiderült, hogy az ezeken a területeken tanuló nőknél abban, hogy STEM szakokat választanak, meghatározó szerepe van a családnak és néhány pedagógusnak, akár már az általános iskolás évekből is. De ez ellenkező irányba is működik:a nőket nagyobb arányban próbálják lebeszélni épp a hozzájuk legközelebb állók. A kutatásból kiderül, hogy ahhoz, hogy a nők a STEM területeket válasszák, már nagyon korán kell a nevelésben és a képzésben a támogatást biztosítani és vonzóbbá tenni számukra ezeket a pályákat. 

A felsőoktatásban pozitív tapasztalatokról is beszámoltak: a nők számára megtartó erőt jelentenek az őket megbecsülő diáktársak. 

A STEM területen dolgozókról a kutatás során az is kiderült, hogy a STEM szakmákban a nők átlagosan heti 6 órával dolgoznak többet a férfiaknál, a természettudományos területen lévők pedig 8 órával az IT területen dolgozóknál. A legtöbb munkahelyen az első néhány hónapban nagyon elveszettnek érzik magukat a STEM szakon végzettek, mert sem hivatalos onboarding, sem mentorprogram nem segíti a beilleszkedésüket. 

„Annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjanak a vállalatok, konkrét céges jó gyakorlatokat és példákat gyűjtöttünk össze és javaslatokat tettünk a STEM területeken a női reprezentáció erősítésére. Örömünkre szolgált, hogy két nagy cég is támogatta a kutatást, akik hasonló törekvéseket képviselnek a saját területükön, az OTP Bank és az E.ON Hungária Csoport.” - fűzte hozzá Heal Edina.     

„Hiánypótló kutatás született, nagyon széleskörű, sokrétű módszertani vizsgálattal. Számos szemléletformáló adat lát most napvilágot, ami konkrét lépéseket tesz lehetővé a vállalati döntéshozóknak. – mondta el Vörös Csilla, az Egyenlítő Alapítvány tagja és kutatási szakértője - Azt látom, hogy ahhoz, hogy változást lehessen elérni, azaz, hogy minél több nő lehetőséget kapjon arra, hogy a műszaki, tudományos pályára lépjen, komplex oktatási és életpálya programot kell kialakítani. Ebben együtt kell működnie a nevelési, oktatási és vállalati szakembereknek. 

A szocializáció korai szakaszában már biztosítani kell, hogy a lányok bátorítva és támogatva legyenek a matematikai, műszaki és informatikai területeken. 

A vállalati szakembereknek szorosabb kapcsolatot kell kiépítenie az egyetemekkel, az egyetemistáknak támogatniuk kell a középiskolásokat, és a középiskolások is szerepet vállalhatnak a fiatalabb korosztályok képzésében. A tananyagok korszerűsítése, illetve az oktatók és szélesebb értelemben az egész lakosság képzése kritikus annak érdekében, hogy a nemi alapú diszkrimináció még látensen se jelenjen meg. Lemaradásunk a jelenlegi európai képzési és alkalmazotti arányok tekintetében ezen lépések segítségével csökkenthetők vagy felszámolhatók.”

A kutatás készítői szerint amennyiben az oktatási adatok jelentősen nem változnak és nem történik célzott intézkedés a női hallgatók arányának a növelésére, amely segíti a munkaerőpiaci arányok elmozdulását, Magyarország jelentős gazdasági és versenyképességi hátrányba kerül. A továbblépéshez mind az oktatás mind a vállalatok számára hasznos támpontul szolgálnak a kutatás főbb megállapításai és következtetései.