A munkavállalóknak a napi stressz enyhítésénél többre van szükségük - olyan átfogó keretrendszerre, amely a kiégés megelőzését vizsgálja, és emellett jóllétük minden aspektusát felöleli.
A McKinsey Egészségügyi Intézet (McKinsey Health Institute) új felmérése - amely 30 országra és 30 000 munkavállalóra terjed ki – is vizsgálja ezt a kérdést. A felmérés a munkával való elégedettség és az általános jóllét közötti szerves kapcsolat hangsúlyozásával rávilágít arra, hogy a szervezeteknek 180 fokos fordulatot kell venniük és olyan munkahelyeket kell kialakítaniuk, amelyek támogatják az alkalmazottak teljes egészségügyi spektrumát, harmonikus egyensúlyt teremtve a munkahelyi követelmények és a személyes jóllét között.
Azok, akik pozitív munkahelyi tapasztalatokról számoltak be, jobb holisztikus egészségügyi állapotot is jeleztek. Továbbá innovatívabbak voltak, és jobb munkateljesítményt mutattak.
Nagyon fontos azonban megérteni a munka dinamikájának bonyolult egyensúlyát. Míg a munkahelyi tényezők erősen előre jelzik a jó holisztikus egészséget, a kiégés szorosan kapcsolódik a munkahelyi „stresszorokhoz”, ezért nem biztos, hogy a munka bizonyos aspektusainak megfékezése nélkül megelőzhető a kiégés. Egy kiegyensúlyozottabb és kiegészítő stratégia elengedhetetlen.
„A kiégés tünetei és a holisztikus egészség képesek együtt élni" - mondta Jacqueline Brassey egy interjúban. A McKinsey Egészségügyi Intézet munkavállalói egészséggel foglalkozó társvezetője hozzátette: "A munka értelmének megtalálása vagy a reziliencia kialakítása szintén fontos mozgatórugója lehet a jobb holisztikus egészségnek. Ezek önmagukban azonban nem biztos, hogy megvédnek a kiégéstől, ha a vállalati követelmények túl magasra nyúlnak. A munkáltatóknak fel kell ismerniük ezt, és el kell kezdeniük megvizsgálni mind a munkahelyi lehetőségeket, mind a követelményeket, hogy lássák, mi az, ami valóban előreviszi a munkavállalók eredményeit".
Mivel a felnőttek jellemzően az ébren töltött órák nagy részét a munkahelyükön töltik, a munkáltatók egyedülálló módon képesek befolyásolni az alkalmazottak jóllétét.
Ez az integrált szemlélet a "működőképességet" hangsúlyozza – melyben például a mentális egészség azt jelenti, hogy pozitívan gondolkodva, viselkedésünkben és érzelmi szempontból egészségesnek érezzük magunkat, míg a lelki egészség azt jelenti, hogy valami nagyobb dologhoz kapcsolódunk, mint mi magunk.
A munkavállalók jóllétének gazdasági hatása
A holisztikus egészség felé való elmozdulás nem csak az egyéni jóllétről szól, hiszen jelentős gazdasági vonatkozása is van. Az alacsonyabb jólléttel rendelkező munkavállalók körében gyakran tapasztalható, hogy elégedetlenek és magasabb arányban „morzsolódnak le” a cégből, amely súlyos pénzügyi következményeket okozhat. A McKinsey Egészségügyi Intézet kutatása szerint az ilyen problémák évente 228 - 355 millió dollár közötti termelékenységcsökkenéshez vezethetnek egy átlagos méretű S&P vállalat esetében. "Itt az ideje, hogy a munkáltatók a kiégésen túlmutatva arra is összpontosítsanak, hogy mi kell ahhoz, hogy a munkavállalók az egészség minden dimenziójában - fizikai, mentális, szociális és spirituális szinten - valóban jól érezzék magukat" - mondta Brassey.
Ezzel összhangban Natalia Weisz, az argentin IAE Business School vezetői professzora egy interjúban mesélt arról, hogy a szervezetek milyen eredendő kihívásokkal szembesülnek az erre való törekvésben. A rövid távú termelékenységre és az azonnali célokra való törekvés ütközhet a munkavállalók jóllétébe való tartós befektetéssel. E gyakran egymásnak ellentmondó értékek összeegyeztetése azonban adaptív vezetést igényel. "A vezetőknek a szervezeti teljesítmény és a nyereségesség azonnali követelményei, valamint a munkaerő hosszú távú egészségi és rugalmassági igényei közötti feszültségben kell lavírozniuk" - mondta Weisz.
Így az ellentmondásokkal szembesülve a vállalatoknak a termelési feszültségek folyamatán keresztül kell menniük, amíg el nem érik az új egyensúlyt. Ez egy rendszerszintű szervezeti tanulási folyamat, amelyben mindenkinek meg kell küzdenie a veszteség valamilyen formájával. "A holisztikus egészség előtérbe helyezése a szervezeteket eredendő feszültségek közé helyezi, mivel e prioritás előmozdítása megköveteli a mélyen gyökerező szokások, meggyőződések, sőt értékek elengedését, amelyek közül sokan - legalábbis paradigmaszinten - ellentmondani látszanak a hatékonyság és a nyereségesség értékeinek" - tette hozzá Weisz.
Nyilvánvaló, hogy a mai modern munkahelyek válaszúthoz érkeztek, és azzal a kihívással néznek szembe, hogy a munkavállalók egészségének holisztikus megközelítését integrálják, amely túlmutat a fizikai jóllétre való hagyományos összpontosításon.
Egyértelmű, hogy az egészség minden - mentális, szociális és spirituális - aspektusában virágzó munkaerő nemcsak elégedettebb, hanem termelékenyebb és innovatívabb is. Az ilyen megközelítés gazdasági előnyei hatalmasak, mivel jelentősen csökken a „lemorzsolódás” aránya, amely a szervezetek számára jelentős pénzügyi nyereséget jelent.
A vállalatoknak az egészségnek ezt az integrált szemléletét elfogadnia nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem stratégiai előny is. Kiegyensúlyozott megközelítést igényel, amely egyaránt foglalkozik a munka követelményeivel és a jóllétet elősegítő tényezőkkel is. Azok a munkáltatók, akik az egészségnek ezt a szélesebb körű koncepcióját helyezik előtérbe, olyan környezetet teremthetnek, ahol a munkavállalók valóban virágozhatnak, és új mércét állíthatnak fel azzal kapcsolatban, hogy mit jelent sikeres és előremutató szervezetnek lenni. Lényegében a holisztikus egészségre való törekvés nem csupán erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűség is.
A cikk eredetileg a Forbes oldalán jelent meg.
