hero

Forrás:

Skoll
Becsült olvasási idő: 3 perc
A kooperatív tanulás lényege, hogy mindenki segítse egymást a csoportban

A kooperatív munka és tanulásszervezés azt jelenti, hogy a tanulók kis csoportokban működnek együtt, felelősséget vállalnak saját és társaik fejlődéséért. Ebben a rendszerben a tanár inkább facilitátorként, irányítóként van jelen. De vajon milyen kooperatív módszerek és eszközök léteznek?

Mi az a kooperatív tanulás?

A kooperatív jelentése: összeköttetésben lévő, együttműködő, olyan személy, aki hajlandó együttműködni másokkal. A kooperatív tanulás tehát a tanulók korábbi ismeretei és a modern technológiák alkalmazása mellett az együttműködésre és a csapatmunkára helyezi a hangsúlyt.

Definíció szerint 

a kooperatív tanulásszervezés azoknak a pedagógiai módszereknek az összességét jelenti, amelyek a tanulást társas tevékenységgé teszik.

Ennek az oktatási formának egyik alapműve Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyve, A könyv az USA-ban az egyik legkedveltebb tanári kézikönyv. Kagan szerint a kooperatív tanulás olyan tanítási módszer, amely a tanulók együttműködésén alapul.

A kooperatív tanulási forma a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén nyugszik. Lényege, hogy a csoport minden tagjának feladata a többiek segítése az aktuális cél elérésében. Így minden tanuló motivált az együttműködésre, a közös munkára, és arra, hogy a csoport összes tagja elsajátítsa az aktuális ismereteket.

A kooperatív tanulás jellemzői

A kooperatív tanulási technikák további fontos elemei:

  • A tanár szerepe háttérbe szorul: nem ő ad választ a tanulók kérdéseire. Ezeket a közösen végzett munka során, illetve egymástól kapják meg a diákok.
  • Az ismeretek megszerzése mellett legalább ilyen fontos az erre irányuló aktív és kollektív cselekvés, a készen kapott tudás helyett.

A kooperatív tanuláshoz szükséges feltételek

Külső feltételek

A kooperatív tanuláshoz szükséges, megfelelően kialakított tér: A megfelelő tér alapvető fontosságú. A tanulók egymással szembe fordulva ülnek, úgy, hogy mind egymást, mind a táblát jól lássák, és mindenki elérje a szükséges eszközöket. Lényeges az is, hogy könnyedén tudjanak egymással kommunikálni, akkora hangerővel, ami a többi csoportot nem zavarja a munkában. Az oktató szerepének csökkenése itt is megjelenik: a tanári asztal nem kerül a középpontba.

A kooperatív tanulás további külső feltételei:
 

  • a tanulók felkészítése az együttműködésre,
  • csoportok kialakítása,
  • feladatok kijelölése,
  • tanulásszervezés.

Belső feltételek

  • felfedezési vágy, kíváncsiság,
  • az ismeretek elsajátítása és továbbadása,
  • megbeszélések, eszmecserék, konstruktív viták,
  • kompetenciák, készségek kibontakoztatása a tanulási folyamat során.

A kooperatív tanulásszervezés alapelvei

A) Építő egymásrautaltság

Amikor az egyik tanuló fejlődése a másik tanuló fejlődésének függvénye, amikor a csoport minden tagjának sikeréhez szükséges a többi tag sikere, építő egymásrautaltságról beszélünk. Mindez az egész közösség szintjén is érvényesül, vagyis a kiscsoportok sikere is a többi csoport fejlődésétől függ. Ekkor minden tag és csoport érdekelt a többiek maximális sikerében.

B) Egyéni felelősség

Fontos, hogy a kooperatív tanulás során a résztvevők mindegyike a saját munkájáért is felelősséget vállaljon. A csoportcélok csak így valósulhatnak meg eredményesen. A tapasztalatok szerint a jól megválasztott csoportcélok megerősítik az egyéni felelősséget és javítják az egyéni tanulási teljesítményt.

C) Egyenlő részvétel

A kooperatív tanulás sikeréhez szükséges, hogy mindenki egyformán részt vegyen benne. Mivel nem jellemző, hogy az egyenlő részvétel spontán kialakuljon, ezt a részvételi normák szabályozásával, illetve munkamegosztással lehet előmozdítani. A részvételi normák szabályozása elsősorban a különböző kooperatív eszközök, kooperatív módszerek alkalmazásával lehetséges. 

Az egyenlő részvétel másik kulcsa a munkamegosztás, ami a feladatok felosztásával érhető el.

D) Párhuzamos interakciók elve

A kooperatív tanulásnak alapvető eleme a tanulók egymás közötti kommunikációja, melynek során a tanulók egymás közötti interakciói párhuzamosan zajlanak.

Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvében hangsúlyozza, hogy a valódi kooperatív munka során mind a négy alapelvnek érvényesülnie kell. Amennyiben az oktatás során mind a négy, az előbbiekben ismertetett elv megjelenik, kooperatív tanulási folyamatról beszélhetünk.

Miért jó a kooperatív tanulás?

A kooperatív tanulás a hagyományos tanári attitűdhöz képest rugalmasabb megközelítési módot igényel az oktató részéről. Ha azonban megvan a kellő rugalmasság, számos előnye kibontakozik ennek az oktatási formának.

Néhány példa:

  • A kooperatív csoportmunka sokkal inkább megfelel a Z és alfa generáció igényeinek, valamint a korszerű oktatás követelményeinek.
  • A hatékonyan megszervezett kooperatív munka növeli a tanulás eredményességét.
  • A kooperatív tanulás során a tanulók elsajátítják az empátia, a tolerancia, a kölcsönös elfogadás és segítségnyújtás szabályait.
  • A kooperatív tanulás egyenlő esélyeket kínál a hátrányos helyzetű vagy gyengébb képességű tanulóknak is.

A teljes cikket a Skoll oldalán lehet elolvasni.