Otthoni munka: hatékony vagy nem?
A hosszú távú döntés meghozatalának egyik legfontosabb szempontja az, vajon mennyire hatékony valójában az otthoni munkavégzés. Amíg sokan korábban álmodoztak arról, milyen jó lenne nem az egész napot az irodában tölteni, elkerülni a dugót az otthon és a munkahely között, élvezni az otthoni munka szabadságát, többen közülük megtapasztalták ennek nehézségeit is.
A Microsoft által nemrég publikált kutatás szerint vállalatvezetők 60 százaléka (X generációs és milleniumi férfiak) arról számoltak be, kiemelkedően jól tudtak dolgozni otthonról, míg a Z generáció tagjai és a női válaszadók arról panaszkodtak, hogy számos kihívást jelentett a home office.
Mindezzel együtt annak a csoportnak a tagjai, akiknek a fenti okok miatt kihívást jelentett a home office, azt is mondták válaszaikban, hogy hatékonyságuk nem csökkent a munkavégzésben, viszont stressz-szintjük emelkedett, kimerültebbnek, túlhajszoltnak érezték magukat – mentálisan volt tehát megterhelő ez a fajta munkavégzés.
Ebből az látszik, hogy az otthoni munkavégzés hatékony, ha adottak a feltételek: a munkához megfelelő módon el tud különülni az ember, és megvan a lehetősége, hogy kizárólag a feladatára koncentráljon. Munkakezdőkszámára sokak bevallása szerint nem ideális a távmunka, mert tapasztalat nélkül, egyedül, otthonról boldogulni a frissen szerzett diplomával nem egyszerű. Mindazok számára, akik egyedül élnek, a munkahelyi társaság hiánya növelte a magány érzését.
Irodai munka: már sosem lesz ugyanolyan?
A nehézségek mellett természetesen mindenki megtapasztalta ennek a munkavégzésnek az előnyeit és kényelmét is, ezért a válaszokból az tűnik ki: attól, hogy visszatérjenek a hagyományosan heti 5 nap, napi 8 óra irodában töltött időhöz, mindenki ódzkodik. Hiányzik a kollégák társasága és a személyes jelenléttel végzett közös munka, de a legtöbben köztes megoldást keresnének.
A hagyományos irodai munkarend megbontásával már korábban is sok módon kísérleteztek, a 4 napos munkahét vagy a 6 órás munkanapok bevezetését több szervezet kipróbálta, és mindenhol kedvező tapasztalatokról számoltak be. Miközben a személyes jelenlét jót tesz a közös ötletelésnek és a csapatszellemnek, ennek is számos hátránya van. Az egylégterű irodákban szintén fellelhető rengeteg zavaró, figyelemelterelő tényező, ami pedig a hatékonyságot illeti, számos kutatás vizsgálta, hogy az a bizonyos „csapatszellem” mennyi hatékony munkával töltött időt is vesz el a munkaidővel (lásd kávészünetek, beszélgetésbe elegyedés a fénymásolónál).
Összességében a visszajelzések alapján tehát azt lehet mondani, hogy a távmunka hatékony, és sok esetben még hatékonyabb is lehet, mint az irodai, ha az ember zavartalanul el tud merülni a feladatában. Az is látszik viszont, hogy az irodákat, a vállalkozás közös tereit nem lehet teljesen kidobni az ablakon, hiszen a munkavállalók igénylik a személyes kommunikációt a kollégákkal, mert az növeli az elköteleződés, az összetartozás érzését.
A vállalatvezetők számára komoly feladatot jelent az ideális munkarend kialakítása, amiben jelentős szerepet kaphatnak a HR szakemberek, akik fel tudják mérni az egyéni igényeket. A távmunka számos lehetőséget biztosít a foglalkoztatási lehetőségek bővítésében, hiszen nem szükséges, hogy a munkavállaló közel lakjon a szervezethez, és mindenképp figyelmet kell szentelni a munka-magánélet egyensúly megteremtésének egyre jelentősebb igényének.
A teljes cikk a MultiJob oldalán jelent meg.
