Mi is az a stressz?

Stressznek azt nevezzük, ahogyan a testünk, illetve az agyunk reagál a szorongató, feszültségekkel terhes, új vagy nehéz helyzetekre: egy veszteségre vagy változásra. Ősi örökség ez: az emberiség történelmének kezdetén alakulhatott ki, amikor a veszély, például egy ragadozó állat láttán az ősember pulzusa felgyorsult, a gyomra összeszorult, a vér az agyába, illetve a lábaiba tolult, hogy az önvédelemre, harcra vagy a menekülésre összpontosítsa fizikai és mentális erőit. Ezeket a válaszreakciókat azok a stresszhormonok, például a kortizol és az adrenalin idézik elő, amelyeket a stressz hatására az emberi szervezet nagyobb mennyiségben termel. Az okok, a stresszfaktorok változtak, de stressz-szel azóta is naponta találkozhatunk.

Nemcsak a magánéletben, hanem a munkahelyen is számtalan ilyen helyzet adódhat, egy új feladat vagy ellenőrzés kapcsán, a kudarctól való félelem miatt, vagy ha a körülmények, munkatársak változnak. A stresszhatás lehet rövid távú, és lehet tartós is, az érintettekre pedig hatással lehet fizikailag, érzelmileg és mentálisan is.

Hogyan befolyásolhatja a stressz a cukorbetegséget?

A stressz önmagában nem okoz cukorbetegséget, mégis összefüggés lehet a stressz és a 2-es típusú cukorbetegség között. Amikor a stressz hatására megnövekszik a stresszhormonok, például a kortizol és az adrenalin mennyisége, az felborítja a hormonális egyensúlyt, megnehezíti az inzulint termelő hasnyálmirigysejtek megfelelő működését, csökkentheti a termelődő inzulin mennyiségét. A sejtek érzéketlenebbek lesznek az inzulinra, az ún. inzulinrezisztencia alakulhat ki. Emiatt megemelkedik a vércukorszint. Ez a hiperglikémia hosszabban fennálló stressz esetén tartóssá válhat, kialakulhat a 2-es típusú diabétesz.

Az érintettnek a stressz miatt megváltozhatnak az étkezési szokásai is: sokan vannak, akik úgy reagálnak a feszültségre, hogy szokottnál többet esznek, ami viszont súlytöbblethez, hízáshoz vezethet. A stresszes túlevés, valamint a túl sok ülőmunka melletti mozgásszegény életmód miatti elhízás pedig a tapasztalatok szerint jelentősen növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Nem árt tudni, hogy maga a cukorbetegség is okozhatstresszt, hiszen a diagnózis, a szükségessé váló életmódváltás, a lehetséges szövődményektől, a vércukorszint hirtelen leesésétől, illetve a mérésekkel, tűhasználattal járó inzulinadástól, az injekciózástól való félelem további szorongást, feszültséget kelthet az érintettekben.

Nyolc tanács a munkahelyi stressz kezelésére

Íme néhány jó tanács , amelyek következetes betartásával eredményesen csökkenthető a munkahelyi stressz:

1. Válasszuk külön a munkát és a magánéletet!

Próbáljuk meg a munkahelyünkön hagyni az ottani problémákat, lehetőség szerint otthon ne fogadjunk „céges" hívásokat, munkaidőben válaszoljuk meg a hivatalos üzeneteket, e-maileket! Ezzel a munkából fakadó stressz nagyobb része a munkahelyünkön töltött időre koncentrálódik, otthon pedig alkalmunk nyílik a regenerálódásra, pihenésre, feltöltődésre.

2. Ütemezzük munkahelyi feladatainkat! 

Gondoljuk át, rangsoroljuk, ütemezzük a munkahelyi feladatainkat, hogy a lehető legjobban ki tudjuk használni a munkaidőt! Készítsünk havi, heti, napi ütemtervet! Vegyük ki hivatalos úton a szabadságunkat, hogy legyen alkalmunk a feltöltődésre, pihenésre is, és ezt követően újult erővel térhessünk vissza a munkahelyi feladatainkhoz.

3 Alakítsunk ki jó munkakapcsolatot a munkatársainkkal! 

A jó kommunikáció, az összehangolt csapatmunka nemcsak a munkahelyi hatékonyságot növeli, hanem a munkahelyi stressz eredményes csökkentésében is segítségünkre lehet. Ha feszült a hangulat, beszélgessünk egy kicsit a kollégáinkkal, különösen akkor, ha éppen egy munkatársak közötti konfliktus a munkahelyi stressz forrása.

4. Szánjunk minden nap valamennyi időt a rendszeres testmozgásra! 

Mindig legyen időnk egy frissítő tornára, sétára a munkahelyünkön is. Nagy hajtás esetén is beleférhet annyi, hogy a munkahelyi telefonok lefolytatása közben felállunk és sétálunk egyet, vagy ha az értekezletre tartva a liftezés helyett a lépcsőn való közlekedést használjuk, illetve, ha egy-egy részfeladat elvégzése után, akár ülve, a számítógép mellett átmozgatjuk a nyakunkat, vállainkat. 

5. Kerüljük munkahelyünkön is a kapkodós, gyors ebédeket! 

Próbáljunk meg mindennap nagyjából ugyanabban az időben ebédelni, inkább többször, kevesebbet enni! Kerüljük el a sok szénhidrátot és tartósítószert is tartalmazó „kényelmi ételeket”!

6. Alkalmazzunk stresszkezelő technikákat! 

Ismerjünk meg különböző relaxációs, stresszkezelő technikákat (például jóga, meditáció, mélylégzés, autogén tréning stb.), és válasszunk egy „testhezállót”, amelyet szívesen végzünk! Ezek segítenek levezetni a felhalmozódott munkahelyi feszültséget.
Munkaadóként évente legalább egyszer végeztessünk pszichoszociális felmérést a munkavállalóink körében, és szükség vagy igény esetén szervezzünk a tartós munkahelyi stressz káros egészségügyi hatásainak ellensúlyozását segítő programokat.

7. Előzzük meg a munkahelyi kiégést! 

Ha a tartós (munkahelyi) stressz egészségre ártalmas hatásait, netán a kiégés tüneteit érzed magadon, kérj mielőbb szakszerű segítséget!

8. Töltődjünk fel a következő munkanapra! 

Igyekezzünk minden nap ugyanabban az időben nyugovóra térni, és legalább hét órát aludni! A jó minőségű alvás segít abban, hogy jobban kezeljük a munkával járó stresszt és hatására másnap kipihentebb, nyugodtabban kezdhetünk neki ismét a munkának.

A cikk a HRDoktor blogon jelent meg.