Kihívások a magyar piacon – hazai szakértők az életbiztosítás jövőjéről
Közép-Kelet-Európában az emberek 80 százaléka a szerencsére bízza az életét. Az elmúlt évek válságai – a COVID-járványtól a magas inflációig – ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar családok pénzügyi biztonsága.
„A legtöbb magyar család anyagi biztonsága teljesen a kereső személyektől függ. Ha velük bármi történik, a család könnyen bajba kerülhet”
– mondta Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.
A Gallup International kutatóintézet a Vienna Insurance Group (VIG) megbízásából készített reprezentatív felmérése szerint a közép-kelet-európai lakosság – Magyarországot is beleértve – 80 százaléka nem gondol arra, mi lesz vele, ha baleset éri, és bízik abban, hogy az állam fedezi a költségeket, ha valami miatt munkaképtelenné válik. A nemzetközi kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 58 százaléka igényt tart pénzügyi tanácsadásra.
Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési divízióvezetője szerint a társadalom elöregedése is komoly kihívást jelent. „Az aktív népesség egyre kevésbé képes eltartani az idősebbeket, ezért fontos, hogy mindenki előre gondolkodjon, és megtakarítson időskorára, de a tapasztalatainkból az látszik, hogy jellemzően későn kezdünk el takarékoskodni” – mondta. A KSH adatai szerint a 65–69 éves korosztály aktivitási aránya 2009 és 2024 között 4,8 százalékról 15 százalékra emelkedett, ami jól mutatja, hogy egyre több nyugdíjas kénytelen tovább dolgozni.
Kiváltható-e a tanácsadó munkája a mesterséges intelligenciával?
A jövőben a biztosítók képesek lehetnek a viselhető eszközök – például okosórák és egészségügyi applikációk – adatainak felhasználására a kockázatfelmérésben, de a szakemberek egyelőre nem tartanak attól, hogy az AI kiváltja a munkájukat.
Márta Róbert, a Generali Biztosító igazgatósági tagja szerint az AI már most is komoly segítség az értékesítésben. „Az egyre növekvő digitális igények kielégítésében is kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia. A fiatal generáció elvárja a gyors és átlátható kiszolgálást – az AI pedig segít ebben” – mondta, majd hozzátette: „Ha az adatvédelemre odafigyelünk, az okoseszközöknek fontos szerepe lehet az életbiztosításban. Egy stroke-ra hajlamos ember például időben kaphat jelzést arról, hogy szüksége lehet kiemelt kockázati biztosításra.”
Tabutémából nyílt beszélgetés
A szakemberek szerint az öngondoskodás hiánya nemcsak egyéni, hanem társadalmi probléma is. „A nyugati országokban a polgárosodás gyorsabban ment végbe, de a pénzügyi tudatosság nem követte ezt a folyamatot. A legtöbben ma is a ‘mi baj történhet’ állapotában élnek, és nem gondolnak bele, mi lesz velük, ha a családfenntartóval bármi történik. Ez a hozzáállás hosszú távon az egész társadalom gazdasági és mentális állapotát befolyásolja” – hangsúlyozta Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.
(Borítókép: Adobe Stock)
