Világszerte évente mintegy 12 milliárd munkanap vész el depresszió és szorongás miatt, ami körülbelül 1 billió dollár termelékenységi veszteséget jelent a globális gazdaság számára, figyelmeztet a WHO. A munkavállalói egészség és a szervezeti teljesítmény közötti kapcsolat ezért ma már nem csupán HR-kérdés, hanem stratégiai gazdasági tényező.
A wellbeing új korszakba lépett
A vállalati wellbeing-kezdeményezések az elmúlt évtizedben elsősorban élményprogramokra, egészségnapokra vagy elégedettségi felmérésekre épültek. Ezek azonban önmagukban ritkán képesek feltárni azokat az egészségi és funkcionális kockázatokat, amelyek hosszabb távon befolyásolják a munkavállalók teljesítményét és munkaképességét. A modern vállalati egészségfejlesztés ezért egyre inkább mérésalapú és kockázati szemléletű prevencióra épül.
A munkahelyi jóllét valójában komplex rendszer, amelyben a mentális egészség, a fizikai állapot, az életmód és a munkakörnyezet egymással szoros összefüggésben hat a dolgozók teljesítményére. A WHO szerint a kedvező munkakörnyezet mentális egészséget védő tényező lehet, míg a túlzott terhelés, az alacsony kontroll vagy a nem megfelelő támogatás jelentős pszichoszociális kockázatot jelenthet.
A munkahelyi mentális egészség védelmére vonatkozó ISO 45003 szabvány ezért hangsúlyozza, hogy a wellbeing-menedzsment nem épülhet pusztán benyomásokra vagy hangulati visszajelzésekre: strukturált kockázatazonosításra és célzott programokra van szükség.
MÉRHETŐ KÖVETKEZMÉNYEK A SZERVEZETEKBEN
A vállalatok számára mérhető következményekkel jár, ha a munkavállalók fizikailag, vagy lelkileg nem érzik magukat egészégesnek:
- A kiégést megtapasztaló munkavállalóknál 2,6-szor nagyobb az esélye annak, hogy új állást keresnek.
- A boldogabb dolgozók 13%-kal produktívabbak, így az elégedetlenség is kihatással van a teljesítményre.
- A munkavállalók 15%-a él valamilyen mentális zavarral világszerte, emiatt a munkahelyi integrációjuk nem kérdés, hanem feladat.
“A munkahelyi wellbeinget ma már nem lehet kizárólag közérzeti kérdésként kezelni. Valódi eredményt akkor érhetünk el, ha a munkavállalói jóllétet objektív állapotfelmérésre, személyre szabott prevencióra és hosszú távon fenntartható életmódtámogatásra építjük. A jövő wellbeingje nem általános, hanem célzott, mérhető és egyénre szabott.” - mondta Nagy Márta, a Fitt Magyarország elnöke.
Objektív állapotfelmérés a wellbeing-programok helyett
A TritonLife Magánkórházak és a Fitt Magyarország közös programja ezt a szemléletet alkalmazza a gyakorlatban. A modell nem csupán wellbeing-kérdőívekre épül, hanem a pszichoszociális felmérést objektív egészségi állapotvizsgálatokkal kapcsolja össze. A program részeként a munkavállalók komplex testösszetétel-elemzésen, mozgásszervi állapotfelmérésen és funkcionális terhelhetőségi vizsgálaton vesznek részt, amelyet személyre szabott életmód- és mozgásprogram-ajánlások követnek.
A mozgásszervi problémák felismerése különösen fontos vállalati szempontból. A WHO Global Burden of Disease adatai szerint világszerte mintegy 1,71 milliárd ember él valamilyen mozgásszervi betegséggel, és az alsó derékfájdalom több mint 160 országban a rokkantság vezető oka. Ezek a problémák jelentősen növelik a hiányzások számát, csökkentik a munkavégzés hatékonyságát, és hosszabb távon a korai munkaerőpiaci kilépés kockázatát is növelik.
Hasonló jelentősége van a komplex testösszetétel-vizsgálatnak is. A modern prevenció ma már nem csupán a testsúlyt vagy a BMI-értéket vizsgálja, hanem olyan tényezőket is, mint az izomtömeg aránya, a zsigeri zsírszint vagy az anyagcsere-kockázatok. Ezek a mutatók gyakran már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt jelzik az egészségi kockázatokat, így lehetőséget adnak a korai beavatkozásra.
“A korszerű vállalati egészségfejlesztés nem állhat meg az általános szűréseknél vagy alkalmi programoknál. Olyan integrált prevenciós modellre van szükség, amely képes időben felismerni a kockázatokat, és ezekre személyre szabott, szakmailag megalapozott megoldásokat adni. Ebben látjuk a magánegészségügyi háttérrel támogatott vállalati prevenció valódi hozzáadott értékét.” - hangsúlyozta Dr. Szele Eszter PhD a TritonLife Megelőző orvostani és vállalat- egészségügyi központ főorvosa.
A személyre szabott prevenció a jövő vállalati modellje
A személyre szabott munkahelyi egészségfejlesztés jelentőségét a legújabb tudományos kutatások is megerősítik. A The Lancet Public Health egyik átfogó áttekintése szerint a workplace health programok akkor képesek tartós hatást elérni, ha illeszkednek a konkrét munkakörnyezethez és a munkavállalók kockázati profiljához. Más szóval: nincs minden szervezetre egyformán alkalmazható univerzális wellbeing-program.
A TritonLife Magánkórházak és a Fitt Magyarország közös modellje ezt a szemléletet követi azzal, hogy a prevenciót, a wellbeing-fejlesztést és a magánegészségügyi háttért egységes rendszerben kezeli. A program illeszthető a meglévő vállalati egészségügyi csomagokhoz, ugyanakkor önálló prevenciós szolgáltatásként is működtethető. A cél nem csupán a munkavállalói jóllét általános támogatása, hanem a korai egészségi kockázatok felismerése, a munkaképesség hosszú távú megőrzése és a szervezeti teljesítmény fenntartható erősítése.
