Magyarország munkaerőpiaca látszólag rendben van: alacsony a munkanélküliség, a gazdaság, noha hektikusan, de működik. A valós kép azonban egészen más: a felszín alatt egy lassú erózió zajlik már hosszú ideje. Évente mintegy 50 ezer fővel szűkül a hazai munkaerőpiac, négy-öt éves távon negyedmilliós hiánnyal kell számolni, a felnőttképzési aktivitásban pedig az ország az EU utolsó helyén áll – miközben az AI és a robotika alapjaiban írja át, milyen munkára és tudásra lesz egyáltalán szükség.
Ezekre a kihívásokra keresték a megoldásokat a Verseny. Képesség. Business Summit előadói a budapesti Néprajzi Múzeumban annak érdekében, hogy Magyarország hosszú távon is versenyképes maradjon abban a dimenzióban, ami a jövőben a legfontosabb különbséget jelenti: az emberi képességek terén.
A Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Joint Venture Szövetség által szervezett, közel 250 résztvevőt vonzó csúcstalálkozó olyan szereplőket hozott egy színpadra, akik ritkán ülnek le együtt: harvardi és oxfordi kutatók, kormányzati döntéshozók, multinacionális vállalatok képzési vezetői és magyar feldolgozóipari cégek tulajdonosai.
A versenyképesség az emberi készségek fejlesztésén múlik
Magyarország kinőtte az összeszerelő üzem gazdasági modellt, amelyet elsősorban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya korlátoz - jelentette ki a nyitóbeszélgetésen Zakor Sándor, a Prohuman Csoport vezetője. Szerinte az elmúlt húsz évben a magyar munkaerőpiac legfontosabb kérdése az volt, hogyan találunk elegendő embert a növekedéshez, viszont a következő húsz év meghatározó kérdése már az lesz, hogyan tehetjük képessé az embereket arra, hogy sokkal hatékonyabban dolgozzanak.
„A mesterséges intelligencia és az automatizáció korában nem az számít, hogy egy munkafolyamatot hány ember végez el, hanem az, hogy egy jól felkészült, magas kompetenciájú, technológiával támogatott munkavállaló mekkora értéket képes teremteni. Ebben a keretben látni kell, hogy Magyarország számára a legnagyobb kihívást ma a demográfiai fogyás, az oktatás és a folyamatos tanulás megújítása, valamint a humántőke minőségének fejlesztése jelenti.” – fogalmazott a Prohuman Csoport vezetője.
„A versenyképességet már nem létszámbővítéssel, hanem termelékenységnöveléssel lehet fenntartani. Ehhez a vállalatoknak kompetenciaalapú működésre, gyorsított automatizációra és tudatos belső karrierutak építésére van szükségük. A Prohuman szerepe is ennek megfelelően alakul át: nem egyszerűen munkaerőt biztosítunk, hanem abban segítjük partnereinket, hogy a megfelelő emberek a megfelelő készségekkel a megfelelő helyen teremtsenek értéket. A jövő versenyelőnyét ugyanis egyre inkább az emberi készségek minősége határozza meg” – összegezte Zakor Sándor.
A nap egyik legjobban várt előadója Dani Rodrik, a Harvard Kennedy School professzora volt, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghívására érkezett Magyarországra. Rodrik a humántőke-fejlesztés és a gazdasági felzárkózás összefüggéseiről beszélt. A globalizáció egyik legfontosabb kritikus hangjaként ismert közgazdász szerint a kisebb, nyitott gazdaságoknak nincs univerzális recept – de van néhány kérdés, amit minden országnak fel kell tennie magának.
Dani Rodrik előadásában rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia és a gazdaság szerkezetének átalakulása miatt a jövő munkahelyeinek többsége várhatóan nem az iparban, hanem a szolgáltatási szektorban jön létre. A professzor szerint a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás alapja a jó minőségű munkahelyek és az erős középosztály, de a hagyományos, elsősorban a feldolgozóiparra épülő iparpolitika önmagában már nem lesz elegendő a versenyképesség javításához.
A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak automatizálhat munkafolyamatokat, hanem növelheti a dolgozók képességeit, önállóságát és termelékenységét is. A professzor szerint Magyarország hosszú távú versenyképessége azon is múlhat, hogy képes lesz-e a technológiai fejlődést a széles körben elérhető, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozásával összekapcsolni.
Az emberi kreativitás felértékelődik, minden más automatizálható feladatot meg fog oldani az AI
A jövőt a technológiai átalakulás alapvetően befolyásolja, figyelmeztetett Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója. „Az egész föld történetében most látjuk azt először, hogy az intelligencia nem biológiai. Egy újfajta intelligencia jött létre, ami elképesztő sebességgel változtatja meg a társadalmat és egyáltalán nem tudjuk, hogy mi lesz a jövőben, mert nincsenek mintáink, mivel ilyen még nem volt. Ilyen körülmények között nagyon nehéz definiálni, hogy milyen lesz a munka világa a jövőben” – mondta el Dávid-Barrett Tamás.
A szakember szerint a jövő AI munkásokkal átszőtt világában, várhatóan az emberi munka igazi értékét az emberi kreatív tudás adhatja majd, mert minden másra meg lehet majd tanítani az AI ügynököt.
