A Slack néhány év alatt megszilárdította helyét a legfontosabb munkahelyi applikációk képzeletbeli listáján. Hiába az évtizedes múlt és az úttörő funkcionalitás, a munkahelyi kommunikációt felgyorsító és átláthatóbbá tevő business appnak olyan vetélytársakkal szemben kellett felvennie a versenyt a pandémia alatt, mint a Microsoft Teams vagy a Google Chat – hogy az adatbiztonságra fittyet hányó Messengert ne is említsük. Sikerült neki.
Az Egyesült Államok 100 legnagyobb vállalatát tömörítő Fortune 100-as lista 77 tagja használ ma Slacket a cég statisztikái szerint, így nem csoda, hogy az R&D fontos hajtóereje a szolgáltatásnak.
„Mindegy, hogy öt vagy ötezer ember dolgozik egy munkahelyen, a személyiségek, kompetenciák és munkavégzési dinamikák egyedi ökoszisztémát alkotnak” – világít rá Christina Janzer, a Slack kutatási és elemzési ügyvezető alelnöke. A hatékonyságnövelő app legújabb kutatásában éppen ennek az ökoszisztémának az emberi tényezőjét vizsgálták a YouGov piackutatóval együttműködve.
Hatékonyságnövelés személyre szabva
A projektben világszerte 15 000 irodai dolgozó vett részt, miután a Slack több mint 150 országban van jelen. A kutatás ezzel együtt megerősítette, hogy országtól vagy iparágtól függetlenül nincs két pontosan ugyanúgy dolgozó munkavállaló, így még fontosabb, hogy a vállalatok felismerjék, megértsék és megbecsüljék a különbözőségeket. Janzer hozzátette: a cégek felelőssége megteremteni a legmegfelelőbb munkakörnyezetet és technológiai hátteret az alkalmazottaknak erősségeik kihasználásához.
A Slacknél végül 5 különböző munkavállalói típust, dolgozói perszónát azonosítottak annak mentén, hogyan viszonyulnak egyes feladatokhoz, milyen interakciókat részesítenek előnyben a kollégáikkal és hogyan viszonyulnak a technológiai fejlődéshez, a mesterséges intelligencia gyors térnyeréséhez.
Persze mindenki szeretné felgyorsítani a munkafolyamatokat, megosztani a tudását, könnyedén és hatékonyan kommunikálni – a kérdés az, hogyan tesszük mindezt?
5 dolgozói perszóna a Slack szerint:
THE DETECTIVE
A Slack kutatása szerint a munkahelyeken legnagyobb százalékban (30%) detektíveket találunk, akik szeretnek a begyűjtött tudásanyagból dolgozni, majd megoldásokat kínálni. Mindeközben ők azok, akik a leginkább elutasítják a teljes távmunkát a networkerek mellett. A detektívek 93 százaléka vallja magát rendszerezőnek, 91 százalékuk szeret egyedül megoldást találni a feladatokra. Franciaország (38%) büszkélkedhet a legtöbb detektívvel – az irodalomtörténet híres francia krimiszereplőitől ezúttal eltekinthetünk.
THE ROAD WARRIOR
A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán a kalandorokat és anetworkereket találjuk, az irodai dolgozók 22-22 százaléka közülük kerül ki. Előbbiek rendkívül alkalmazkodóképesek (81%) és mindennél többre becsülik a rugalmas munkavégzést (64% az átlagos 34%-kal szemben). A kalandorok több mint fele számára fontos, hogy bárhonnan dolgozhasson és akkor, ahogyan az számára a leginkább megfelelő.
THE NETWORKER
Ha csak a nemzeti sztereotípiákra alapozunk, aligha okoz meglepetést, hogy a legkevesebb networkert Japánban (15%) és Dél-Koreában (18%) találjuk. Ennek a perszónának a tagjai remek beszélgetőpartnerek, és a kollégák 66 százaléka is úgy tekint rájuk, mint akik állandóan információval látják el a társaikat. A networker számára pedig éppen ez a legfontosabb: folyamatosan update-elni a munkahelyi csapatot.
THE PROBLEM SOLVER
A problémamegoldók közül már valamivel kevesebbet (16%) találunk az átlagos munkahelyen – Indiában (23%) és Dél-Koreában (22%) ilyen téren szerencsésebbek a cégek. Ebből a csoportból kerülnek ki azok a munkavállalók, akik a legkorábban használatba veszik az új technológiákat – így az AI kapcsán is 77 százalék mutat érdeklődést az átlagos 42-vel szemben. A problémamegoldók számára több mint duplán olyan lényeges az időspórolás és a monotonitás kiiktatása a munkában.
THE EXPRESSIONIST
Csupán a munkavállalók tizedét teszik ki az expresszionisták a Slack kutatása szerint. Rájuk elsősorban a munkahelyen is az informális vizuális kommunikáció a jellemző, legszívesebben emojik, GIF-ek és mémek segítségével teremtenek kapcsolatot a kollégáikkal. 46 százalékuk számára fontos, hogy a munka szórakoztató és könnyed is legyen egyszerre. A problémamegoldókhoz hasonlóan 48 százalékuk kifejezetten érdeklődik mesterséges intelligencia iránt, amely segíthet a hatékonyabb munkavégzésben.
Fókuszban az AI
A Slack kutatása rávilágít, hogy az irodai munkavállalók negyede használt már mesterséges intelligenciát a munkahelyén – némileg meglepő, hogy Indiában ez a szám még az 50 százalékot is meghaladja. A fent leírt dolgozói perszónák és preferenciáik tükrében különösen fontos megjegyezni, hogy a kutatás szerint az összes dolgozó 80 százaléka bizonyos mértékben mégis aggódik a mesterséges intelligencia miatt, közel ötödük az állását is félti az AI-tól.
„Bárhol is dolgozzanak az emberek, csábító lehet az általánosítás…” – hangzik a Slack záróértékelése a projekt kapcsán. „Ezért olyan fontos, hogy megértsük, mi inspirálja a csapatunkat, és hogyan tudjuk a személyes motivációs tényezőket úgy kihasználni, hogy azok összhangban legyenek a vállalat küldetésével és céljaival. A kutatásunk szerint a munkavállalókat ugyanis elsősorban a céltudatosság és az állásuk biztonsága motiválja, de egyesek számára a rugalmasság és a személyes kapcsolatok még ennél is fontosabbak.”


