A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15.2%-kal nőtt, a nettó reálbérek növekedése pedig 5.2% volt a hónapban az erőteljes inflációs alapfolyamatok mellett is. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14.1% volt a hónapban az előző havi 15.5% után. A keresetek a versenyszférában 13.9%-kal emelkedtek, míg a közszféra bérnövekedése 33.8% volt a hónapban a nem rendszeres béreknek köszönhetően. A januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják a dinamikát a költségvetési szektorban. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma 3.3%-kal emelkedett éves alapon, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti mindenkori csúcsát.
A várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedési ütem a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4%-kal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem 16% körül lesz immár.
A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan továbbra is erős kereslet mellett. A látványosan erős áremelési és béremelési dinamikának – bár ez utóbbi havi alapon már nem gyorsult egyelőre - köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők.
Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni. Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5% feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg láthatóan átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, az adminisztratív szolgáltatások területén és a közigazgatásban.
