Magyarországon 2024. január 1-jén lépett hatályba az ESG-törvény, amely a hazai jogrendbe ülteti át az EU-s szabályokat. A törvény célja a fenntartható finanszírozás és a vállalati felelősségvállalás előmozdítása, azonban az ESG-jelentési kötelezettség nem minden vállalatra vonatkozik egy időben. Elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak kell eleget tenniük ennek a kötelezettségnek, míg a többi nagyvállalat esetében a határidő későbbi időpontban van.
Eddigi tapasztalatok: kihívások és megoldások
Bár sok vállalat már korábban is készített fenntarthatósági jelentést, az új elvárások számos új kihívást támasztanak. A KPMG 2024-es felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalatának (G250) 96 százaléka tett közzé fenntarthatósági jelentést. Az egyes országok 100 legnagyobb vállalata (N100) körében ez az arány 79 százalék. Magyarországon a legnagyobb 100 vállalat 78 százaléka adott ki fenntarthatósági jelentést 2023-ban. (A KPMG legfrissebb kutatása szerint a vállalatok megközelítőleg egyharmada [29 százalék] érzi úgy, hogy készen áll az ESG-vel kapcsolatban közzétett adataira irányuló független tanúsításra.)
A legnagyobb nehézségek közé tartozik a megfelelő minőségű adatok összegyűjtése, a szakértői kapacitások hiánya, és az auditálás költségeinek növekedése.
Külön kihívás a leányvállalatok és a beszállítói lánc integrálása, valamint a jelentőségek szubjektív értelmezése. A digitalizáció, a belső kontrollrendszerek kialakítása és a képzések segíthetnek ezen akadályok leküzdésében.
Példák a vállalati gyakorlatban
A MOL Csoport már 2008 óta készít integrált jelentést, amelyben a fenntarthatósági és pénzügyi információkat egy dokumentumban közli. Jelentéseik nemzetközi sztenderdek (pl. GRI) szerint készülnek, és részletesen bemutatják a klímacélokat, energiahatékonyságot, társadalmi hatásokat és vállalatirányítási gyakorlatokat.
A Magyar Telekom Csoport szintén élvonalbeli példát mutat: nemcsak ESG-jelentéseket publikál, hanem ESG-értékeléseket is végez saját működésére, stratégiájára, sőt fenntarthatósági célprémiumot is bevezetett a vezetők számára. Az MVM Csoport 2023-tól kezdett rendszeres ESG-adatszolgáltatásba, a CIB Bank pedig részletesen elemzi társadalmi felelősségvállalását, diverzifikációs politikáját és zöld hitelportfólióját.
A nemzetközi porondon a Siemens, az Unilever vagy a BNP Paribas is kiváló példák arra, hogyan lehet az ESG-t a vállalati működés integrált részévé tenni. Ezek a szervezetek évente ESG-felméréseket végeznek, és a teljesítményüket független auditálásnak vetik alá. Az Unilever emellett célként tűzte ki, hogy 2039-re karbonsemleges lesz az ellátási lánca, a Siemens pedig az ESG-alapú értékeléseit beépítette a beszállítói auditfolyamatokba.
Az ESG-jelentések célja nem csupán az előírásoknak való megfelelés, hanem egy átláthatóbb, fenntarthatóbb működés megalapozása is. A kezdeti nehézségek ellenére a vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg fenntarthatósági alapelveket. A szabályozás és a piaci elvárások párhuzamosan kényszerítik ki a változást, miközben az ESG-értékek stratégiai előnnyé is válhatnak az elkövetkező években. A vállalatok számára tehát az ESG-jelentés nem csupán kötelezettség, hanem hosszú távú befektetés a fenntartható jövőbe.
A szerző az ESG Esquire ügyvezetője.
(Borítókép: Adobe Stock)
