Beszélnél röviden arról, mit jelent az ESG-megfelelés, és miért egyre égetőbb kérdés ez a vállalatok számára?

Az ESG beszámolási kötelezettség az utóbbi években nagyon széles körben vált ismertté. Talán nem is kell már külön magyarázni a betűszó jelentését, de a rend kedvéért röviden az „E” a környezeti, az „S” a társadalmi, azaz a munkaerőre és a céggel kapcsolatban álló egyéb társadalmi csoportokra vonatkozó, a „G” pedig az irányítási, azaz a vállalat belső irányítási szempontjai szerinti beszámolási kötelezettségre vonatkozik. 

Az elképzelés az egész mögött az volt, hogy míg a szervezetek a pénzügyi adataikról már régóta nagyon szigorú szabályok szerint kell, hogy beszámoljanak, transzparensek legyenek egységes szabályok alapján, addig 

amely persze egy fejlődést is feltételez, amely a vállalati ESG és stratégiák mentén történne.

Milyen előnyöket nyújthat a vállalatok számára az ESG-elvek integrálása, amennyiben valóban eleget tesznek a szervezetek az elvárásoknak?

A szabályok viszonylag bonyolultak, illetve az EU-s kötelezettséget (CSRD) a számviteli törvény, míg a magyarországi kötelezettséget az ESG-törvény szabályozza, amelyhez kapcsolódóan még nincs kész minden részletszabályozás, és a módosítása is várható. Ehhez kapcsolódó friss hír, hogy az Európai Bizottság elé február végén terjesztettek be egy egyszerűsítési javaslatcsomagot, amely számos ponton javasol időbeli eltolást, illetve a beszámolási kötelezettség jelentős egyszerűsítését. Nem tudjuk még ennek a javaslatnak az átfutását, de az mindenképpen látszik, hogy a szervezetek felkészültsége az eredeti ütemterv szerinti bevezetéshez nem volt elegendő. Akik már korábban is foglalkoztak a fenntarthatósági szempontok vizsgálatával, azoknak is 

Azok a nagyvállalatok, ahol pedig ezek a szempontok nem voltak eddig fontosak, ott nagyon nagy belső erőforrást szükséges erre allokálni.

Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy azáltal, hogy ezeket az adatgyűjtéseket és belső szabályozásokat bevezetik a vállalatok, rendszeresen szembesülnek olyan kockázatokkal, vagy fejlődési lehetőségekkel, ami elindítja a gondolkodást, belső folyamatok átalakítását. Külön kiemelendő a stratégia elkészítése, amelynek során célokat kell kitűzni és elfogadni és a vállalat üzleti stratégiájával összevetni, tapasztalataink szerint ez is egy új vonalat indít el amellett, hogy „azért csináljuk így, mert így szoktuk”.

Milyen kihívásokkal szembesülhetnek – vagy ha már megtörtént egyes nagyvállalatok esetében, szembesültek – a szervezetek az ESG-szempontok beépítése során?

A jelentéstételi kötelezettség első hullámába tartozó tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknál most állunk a jelentések könyvvizsgálói ellenőrzésének fázisában. Bár ezek a nagyvállalatok is készítettek már az elmúlt években fenntarthatósági jelentést és – akár – stratégiát is, ez az új szabvány szerinti jelentéstétel mindenképpen nagyon nagy feladat. Leginkább az adatpontoknak megfelelő és könyvvizsgáló által auditálható adatgyűjtés lebonyolítása és hosszabb távon a kiépítése okozza a legnagyobb feladatot. Emellett a hiányzó szabályzatok elkészítése és a működési folyamatok átalakítása is fontos hozadéka az ESG-beszámolás beépítésének. 

Hogyan értékelitek a magyar vállalatok felkészültségét az ESG jelentéstételi követelmények teljesítésére, különös tekintettel a környezetvédelmi előírásokra? 

A jelentéstétel első és legszélesebb témáját áttekintve, itt látjuk a legnagyobb lemaradást még akár a nagyvállalatok esetén is. 

Pedig, ha belegondolunk, mekkora kitettséget jelent egy élelmiszeripari szervezetnél például, hogy lesz-e megfelelő alapanyag, amelyből a termékeit előállítja, épp itt az ideje, hogy ezek a kérdések felkerüljenek a vállalatok problématérképére. Nagyon aktuális tapasztalataink vannak arról, hogy az aszály vagy egy hirtelen lezúduló csapadék mekkora károkat tud okozni, ami aztán a teljes szállítói láncon érezteti a hatását. Van erre tervünk, ha egyre gyakrabban fog megtörténni? Átgondoltuk a termékeinket, hogyan tudjuk ezt a kockázatot csökkenteni? Más termékek, más alapanyagok, akár más technológiai megoldások vizsgálata is elindul sok cégnél, jobb esetben az ESG nélkül is, de azért ne becsüljük le ezeknek a kötelezettségeknek az ösztönző hatását!

Miként mérhető a munkavállalói elégedettség az ESG „S” lábának való megfeleltethetőség során? 

Amikor a kettős lényegességi elemzés keretében az érintetti felméréseket készítjük, sokszor egészen aktívan nyilvánítanak véleményt a munkavállalók. Megosztják az ötleteiket, javaslataikat, milyen területen lehetne még aktívabb a vállalat, hogyan javítható a jelenlegi teljesítménye. Azt tapasztaljuk, hogy az eddigi CSR célok és aktivitások mellett ők is látják, hogy már komolyabb intézkedéseket, eredményeket szükséges vállalni, és ezt el is várják sokszor a döntéshozóktól. Az „S” témák között egészen konkrét szabályozási vállalások is szerepelhetnek, ha lényeges témának tekinti a cég: ilyen például a munka és magánélet egyensúlya vagy az egészségvédelem és biztonság, amelyek nagyon kézzelfogható és mindenki számára átlátható szabályozások bevezetésével jár. Ezek a munkavállalói elégedettséghez is jelentősen hozzájárulnak, amellett, hogy a vállalat a versenytársakkal összehasonlítható mutatószámokban tud kiemelkedni.

Egyáltalán releváns véleménye lehet-e a vállalatvezetőknek a célkitűzések teljesítésében, vagy más területre kell leosztani az ESG-vel érkező feladatok ellátását? 

A cégvezetők, a menedzsment bevonása nélkül nem megy. A célok meghatározásában és azok jóváhagyásában is ők a főszereplők, emellett a belső folyamatok, a vállalati kultúra átalakításában is szükséges az elköteleződésük. A menedzsment részéről tapasztalataink alapján a leginkább a versenytársakhoz viszonyított teljesítmény, valamint a hitelintézetek és a befektetők szempontjai a mérvadóak. Ha ezekből az irányokból nincs kellő ösztönzés, akkor nincs elkötelezettség, nehéz a cégnél a munkatársak motiváltságát is elvárni, hiszen „széllel szemben mennek” házon belül. 

Hogyan befolyásolja rövid- és hosszú távon az ESG-teljesítmény a vállalatok pénzügyi eredményeit és versenyképességét a hazai és nemzetközi piacokon?

Az EU-ban végzett felmérések alapján a fenntarthatósággal már hangsúlyosabban foglalkozó szervezetek kevésbé kiszolgáltatottak a változó piaci körülményeknek, a pénzügyi teljesítményük sokkal kiegyensúlyozottabb, ezt a Covid-időszak után készült felmérések egyértelműen alátámasztják. 

azonban a finanszírozások esetén talán már elindul az a trend, hogy a bankok zöld keretrendszerei alapján a zöld vagy ESG-linked irányba terelik át a szennyezőbb ágazatokból a hitelkihelyezéseiket. Persze ez még idő, és inkább az EU-trendeket követjük kisebb-nagyobb késéssel, de a folyamat már elindult.

Milyen időhorizonton érdemes elkezdeni az ESG szempontok integrálását egy vállalat működésébe, és milyen lépések jelentik az optimális kezdőpontot a felkészülés során?

Az időbeliség most a legizgalmasabb kérdés. Az nem kétséges, hogy el kell kezdeni, akár beszállítóként működő KKV-ról, akár nagyvállalatról beszélünk. A folyamat a kettős lényegességi elemzéssel indul, ahol a lényeges témák meghatározása történik meg a meghatározott módszertan alapján, az energia- és klíma téma, a víz, a hulladék vagy a saját munkaerő és a vállalati kultúra témák lényegesek, és azon belül altémák a lényegesek első évben. 

Első évben azt szoktuk mondani, hogy 4-5 fő témáról érdemes elkezdeni a beszámolást, ezekhez kapcsolódó adatgyűjtést. Ha az EU valóban módosít a jelenlegi szabályozáson, akkor a tervezet szerint több idő áll rendelkezésre az adatgyűjtési rendszerek kialakítására, bevezetésére, amit mindenképp javaslunk még 2025-ben elkezdeni, legalább felmérni a hiányosságokat. Főleg a környezeti adatok esetén érdemes tanácsadói segítséget is igénybe venni kezdetben. Emellett a klímakockázati vizsgálat is hasznos ahhoz, hogy a jelenleg még nem vizsgált kockázatokkal is tisztában legyünk, és a stratégia kialakítása is időigényes és belső jóváhagyást igénylő feladat, amire szintén érdemes időben felkészülni. A jogszabályi változások az előbb említett első lépéseket nem érintik, így ezek elkezdését mindenképp javaslom.

(Borítókép: Adobe Stock)