A diákbérek és munkaidő alakulása és az iparági különbségek
A felmérés egyik központi eredményeként kiderült, hogy a diákbérek tovább emelkedtek az elmúlt évhez képest. Míg 2024-ben az átlagos diák órabér bruttó 1.920 Ft volt, addig 2025-re ez az összeg bruttó 2.100 Ft-ra nőtt, ami 9,4 százalékos növekedést jelent. Az órabéremelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. Emellett a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos növekedése is hatással van a diákok bérének növekedésére.
A bérszintek ugyanakkor iparáganként jelentős eltéréseket mutatnak. 2024 után ismét a műszaki, mérnök és IT szektorban számíthatnak a legmagasabb órabérre a diákok, ebben az iparágban akár 2.500 FT feletti órabérek is elérhetőek. Ezt követi a rangsorban a Gyártás és logisztika iparága, és a Kereskedelem iparág zárja a sort a legalacsonyabb átlagos bruttó órabérrel. Összehasonlítva a 2024-es kutatási eredményekkel, kimutattuk, hogy a Gyártás és logisztika iparágban nőttek a legdinamikusabban a bérek, míg a Turizmus és kereskedelem szektorban a növekedés mértéke csak minimális. Fontos megemlíteni, hogy a kitöltők több mint felének nem növekedett a bére az elmúlt évben.
A legjobban fizető diákmunkák 2025-ben: IT, logisztika és üzleti tanácsadás
Míg az órabérek esetében átlagosan 9 százalékos növekedést tapasztaltunk, addig a diákok által ledolgozott óraszámok több, mint 20 százalékkal növekedtek egy év alatt. A kitöltők átlagosan 24 órát dolgoznak egy héten, emellett külön vizsgáltuk a szorgalmi időszak alatti és azon kívüli átlagos munkaidőket is.
A diákok heti átlagos munkavégzése 20 százalékkal nőtt egy év alatt, 2024-ben 20 óra/hét, 2025-ben már 24 óra/hét az átlagos munkaidő.
Nemek közötti bérkülönbségek és juttatások
A kutatás idén is rámutatott arra, hogy a férfi és női diákok keresete között továbbra is eltérések tapasztalhatóak. A férfiak átlagos órabére 2.200 Ft, míg a nőké 2.060 Ft, ami azt jelenti, hogy bár a különbség csökkent az előző évekhez képest, még mindig nem szűnt meg teljesen.
A férfiak órabére átlagosan 7,5 százalékkal magasabb, mint a nőké
A diákok béren kívüli juttatásai terén is történtek változások. Tavalyihoz képest több diák részesül kiegészítő javadalmazásban, legyen ez étkezési támogatás, vásárlási kedvezmény, hétvégi/ünnepnapi extra bér vagy havi/éves bónusz. A válaszadók 53 százaléka jelezte, hogy kap valamilyen extra juttatást, amely jelentős javulás a tavalyi 39 százalékhoz képest.
A diákok tapasztalata és motivációi
A diákmunka nemcsak a tanulmányok melletti jövedelemszerzésről szól, hanem tapasztalatot szerezve megalapozhatják a karrierjüket. A kutatás szerint a diákok 50 százaléka már legalább két év munkatapasztalattal rendelkezik, azonban a legtöbben csupán 3-12 hónapig maradnak egy adott munkahelyen. A gyakori munkahelyváltás a diákok kiváló alkalmazkodóképességére utal és azt mutatja, hogy a fiatalok aktívan keresik a legjobb munkalehetőségeket. A diákok közel harmada már több mint 3 éve dolgozik, míg a többség 1-3 éves tapasztalattal rendelkezik.
A motivációkat tekintve az idei felmérésben is három fő tényező dominál: a rugalmas munkaidő, a versenyképes bérezés és a szakmai fejlődési lehetőségek. Ezek mellett egyre többen keresnek olyan pozíciókat, ahol hosszú távú karrierlehetőség is adott, illetve a minimum és maximum heti óraszám és a lokáció is fontos szempont a diákok munkakeresése során. A diákok számára a rugalmasság a legfontosabb szempont a munkavállalás során.
Megélhetési források és munkavégzési szokások
A diákok megélhetése továbbra is több forrásból tevődik össze. A válaszadók 60 százaléka jelölte meg a diákmunka bevételét fő jövedelmi forrásaként, míg 20 százalékuk családi támogatásból, 5 százalékuk pedig ösztöndíjból fedezi kiadásait. Idén a diákok nagyobb arányban támaszkodnak kizárólag a diákmunkából származó jövedelmükre, hiszen 2024-ben az állandó diákmunka csak 32 százalékot tett ki a megélhetésükben.
A home office munkarendű munkák aránya alig változott, a diákok 68 százaléka továbbra is személyes jelenlétet igénylő munkát végez, míg a válaszadók fennmaradó része hibrid vagy teljes home office keretében dolgozik. A felmérés kiterjedt a diákok lakhatási jellegzetességeire is, amelyből kiderült, hogy a diákok majdnem fele még családi lakásban él, míg a felmérésben résztvevők harmada az albérletet jelölte meg lakhatási formaként.
Milyen előrejelzéseink lehetnek a jövőre vonatkozóan?
A 2025-ös bérfelmérés eredményei azt mutatják, hogy a diákmunka továbbra is fontos és keresett foglalkoztatási forma mind a fiatalok, mind a vállalatok körében. A ledolgozott óraszámok növekedése és a bővülő juttatások egyértelműen kedvező tendenciát jeleznek, ugyanakkor az iparági különbségek és a nemek közötti bérkülönbségek még mindig kihívást jelenthetnek a munkaerőpiacon. A felmérés készítői szerint diákbérek növekedése nagyrészt az inflációnak, valamint a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének köszönhető, e hatások mellett a bérnövekedés mértéke csupán minimális. Elmondható, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes bérezés és a szakmai fejlődés mind egyre meghatározóbb szempontokká válnak a diákok számára.
(Borítókép: Pexels/Buro Millennial)
