A világ minden tájáról érkező résztvevőkkel megtartott konferenciák a Covid–19 korszakában „szuperterjesztő eseményekként” híresültek el. A Növekedés.hu összeszedte, mire számíthatunk a jövőben, milyen újfajta események fogják kiváltani a megszokott konferenciáinkat.

Paul Hunter, a University of East Anglia orvosprofesszora szerint a konferenciák megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján valami szuperterjesztő eseménynek számít: nagyszámú ember találkozik, a társadalmi gátlások és normák enyhülnek, az emberek együtt töltik az időt.

Az élő konferenciaélmény pótolhatatlan

Az e-konferenciák elképzelése már a pandémia előtt nagy népszerűségre tett szert, viszont kevesen vizsgálták meg ténylegesen ezt a lehetőséget, és talán még kevesebben tekintettek rá tényleges opcióként. A szakemberek véleménye szerint a digitális események bizonyos szempontból csak halvány utánzatai tudnak lenni a hagyományos konferenciáknak.

Noha a szervezők az online események esetében is igyekeznek minél hasonlóbb élményt nyújtani, sokkal nehezebb dolguk van úgy, hogy az emberek fizikailag nincsenek egy helyen. További nehezítő tényező, hogy az időkeret rendszerint rövidebb, hiszen az emberek figyelme online közegben sokkal rövidebb ideig tartható fenn, mint élőben.

Az élő konferenciaélményt a múltban nem kis mértékben az adta – és a vállalkozások épp ezért nem kis összegeket költöttek arra, hogy alkalmazottakat küldjenek a konferenciákra –, hogy az előadók kommunikáltak a közönséggel, a résztvevők ötleteket és inspirációt tudtak meríteni egymásból, illetve a konferenciák nagyon hatékony kapcsolatépítési helyszíneknek bizonyultak.

És hogy fest a jövő?

A szakértők úgy gondolják, hogy a jövőben valószínűleg nagyon másfajta konferenciákon vehetünk majd részt, mint amilyeneket eddig megszoktunk.

Többen gondolkodnak a kézről kézre adott mikrofon helyett olyan mikrofonok beszerzésében, amelyek a résztvevők feje fölött lógnának, és a kérdéseiket ezeken keresztül tehetnk fel az előadókhoz; vagy olyan rendszerek bevezetését fontolgatják, amelyek lehetővé teszik a kérdezőknek, hogy egy online csevegőrendszeren keresztül kérdezzenek az előadótól (ilyen például a Sli.do).

A bútorokat valószínűleg messzebb kell majd elhelyezni egymástól, a papíralapú handoutokat digitálisra kell lecserélni, a büfé helyett pedig külön dobozos ebédet fognak felszolgálni és az előadások utáni közösségi eseményeken biztosítani kell majd a szociális távolságtartás betartását. Úgy tűnik, a maszk hordása egyelőre kötelező lesz.

A félelemfaktort is bele kell számítani

Linda Bauld, az Edinburgh-i Egyetem közegészségügyi professzora óvatosan fogalmaz a konferenciákkal kapcsolatban. Szerinte ami az egyik fő előnyük, hogy sok ember gyűlik össze beltéri környezetben, azt a pandémia idején pont, hogy kerülni kell; ezért a nemzetközi konferenciák ebben az évben még biztosan nem lesznek működőképesek. Úgy gondolja, hogy egyes országok állampolgárai magasabb kockázatot jelentenek a magasabb fertőzési arány miatt, és megjegyzi, hogy emellett maga a repülőgépeken és taxikban történő utazás kockázata is elrettentő lehet a résztvevők és a szervezők számára.

A szakértők szerint az oltás érkezése lehet a megoldás, bár sokan egyelőre nem fogják megkockáztatni az utazást. Hosszabb távon azonban – legalábbis ennek a felmérésnek az eredményei szerint – az online konferenciák jelenlegi elterjedése nem fogja az élő konferenciázás végét jelenteni; ez csak egy ideiglenes megoldás, aminek most örülünk, de amint lehet, az élő eseményekre fogunk visszatérni.