Tóthné Pap Edina kérdése hozzád: Hogyan ívelt át a pályád az IT és projekt világából a coaching világába?
Francia-magyar szülők gyermekeként több országban nőttem fel. Projektmenedzsment szakon diplomáztam a Sorbonne-on (Párizs) és IT tanácsadói karriert kezdtem Franciaországban egy sikeres szervezetfejlesztő cégnél. A munkámban ekkor még túlnyomórészt számítógépes rendszerek fejlesztésével foglalkoztam, ám egyre jobban érdekeltek az emberek, akik ezeket a rendszereket használják. Így miután hazatértem Magyarországra pszichológiát kezdtem tanulni. Először coachnak képződtem, majd készség- és szervezetfejlesztő trénernek.
A tranzakcióanalízis mit adott hozzá a coaching folyamathoz a te meglátásod alapján, a te gyakorlatodban? Milyen lehetőséget teremt az egyéni és a team coachingban?
Minták alapján élünk, érzünk, gondolkodunk és cselekszünk, erre mutatott rá Eric Berne, a tranzakcióanalízis (TA) megalkotója. A TA pszichoterápiás elmélet, amely a személyiség elemzésével és fejlődésével foglalkozik. Nekem keretet ad arra hogy megértsem, milyen rejtett mechanizmusok mentén működik az ügyfél, hogyan épül fel a személyisége, mely tényezők alakítják szokásaikat, elveiket és hogyan kapcsolódik másokhoz.
Az egyéni coachingban kérdések segítségével tárom fel a kliens által hozott helyzeteket, a mögöttes mintákat. Megvizsgáljuk az ügyféllel, ezek mennyire adekvátak a jelenben, és megkeressük a lehetséges alternatívákat önálló cselekvési terv vagy kapcsolódási terv kidolgozásával.
A team coachingban a szervezeti TA bődületesen nagy szakirodalommal rendelkezik, amely folyamatosan bővül. Berne struktúráról és dinamikákról beszél a szervezetekben. Például a cégekben sokszor nem egyértelmű, kinek mi pontosan a szerepe. Számomra az egyik legnagyobb hatású intervenció coachként az, ha a kliensekkel tisztázzuk, kinek mi a feladata, hatásköre, és ez mennyire köztudott mindenki számára a szervezeten belül. Így tisztázhatjuk együtt a felelősségi köröket, és megszűnhetnek a játszmák, elindulhat a tiszta kommunikáció és egy hatékonyabb együttműködés a munkatársak között.
1. Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy coachinggal szeretnél foglalkozni, és hogyan indultál el ezen az úton?
2008-ban kezdtem el tanulni tranzakcióanalízist a holland Drs. Sari van Poelje-tól, az Intact Academy budapesti iskolájában. Elsődleges célom az volt, hogy jobb tanácsadó legyek, majd hogy jobb coach, majd hogy jobb team coach, majd jobb szervezetfejlesztő, majd jobb tréner… Így töltöttem el hat évet az iskolában állandó szakmai önfejlesztéssel. Azóta is folyamatosan képződöm tranzakcióanalízisben és egyéb módszertanokban. Másodállásként már 2009-ben elkezdtem coachként dolgozni és beleszerettem a műfajba.
2. Mi az, amit a leginkább szeretsz ebben a szakmában?
Az AHA-pillanatokat. Amikor együtt rávilágítunk az ügyfél egy mintájára, annak mögöttes okaira és a lehetséges megoldási opciókra.
Mottóm, hogy támogassam az ügyfeleimet egy magasabb autonómia elérésében: nagyobb tudatossággal, gyakoribb spontaneitással és nyitottsággal a mélyebb és őszintébb kapcsolatokra.
Ha már közelítünk a minták tudatosításához és az önreflexióhoz, akkor úgy érzem, kinyitottunk egy új ajtót az ügyfél önismeretében, amit már visszazárni nem lehet. Így az ügyfél mindenképpen gazdagabban távozik, mint ahogyan jött.
3. Van kedvenc ügyfélélményed vagy olyan tapasztalatod coach-ként, amire kifejezetten büszke vagy?
Büszke vagyok arra, hogy kb. háromezer órát foglalkoztam saját önismerettel és szakmai önfejlesztéssel coachként, és a mai napig rendszeres szupervízió alatt dolgozom. Szerintem ebben a szakmában ez kötelező.
Kedvenc ügyfélélményként talán 2 egyetemistát említenék meg. Olyan „ajtókat” nyitottunk, amelyek kinyitása nyomokat hagyott. Később tudtam meg, hogy ők is elindultak a coaching irányába és sikeresen dolgoznak a szakmában. Legutóbb a múlt héten mondta két másik ügyfél nagy csoport előtt: „Jó volt, jó volt a tréning… de igazán a coachingod volt a sorsfordító.”
Büszke vagyok arra, hogy négyszemközt olyan biztonságos, elfogadó, fókuszált és játszmamentes környezetet biztosítok a klienseimnek, amelyben megvannak az alapok a megnyíláshoz és az önfejlesztéshez.
4. Mi a leggyakoribb tévhit szerinted a coachinggal kapcsolatban?
Hogy ez tanácsadás vagy értékelés. Hányszor kapom azt a kérdést hogy „És te mit tennél?”, „Mi a megoldás szerinted?” vagy „Szerinted jól csináltam?”… Hiba szerintem válaszolni, mert ezek a kérdések játszma meghívások. Őszintén? Persze, hogy válaszoltam már rájuk! De szerintem az ügyfeleknek és szakembereknek is tudniuk kell, hogy a szakmánk nem „tuti mondásról” szól, mert mások mások, és az én „tutim” csak az én „tutim”. És igen, lehet hogy a megoldásaim az ő számára is hasznosak, de manapság már tonnaszámra elérhető rengeteg tartalom és tanács, de engem nem erre kérnek. Én azért dolgozom, hogy az ügyfeleimet fenntartható viselkedési változásokban támogassam, hogy a coaching folyamat után egyedül is el tudják érni az önmaguk által kitűzött célokat.
5. Van esetleg olyan konkrét, rövid coaching gyakorlat az eszköztáradban, amit azoknak ajánlanál, akik szívesen kipróbálnák a módszert, de nem tudják, mire számítsanak?
John James játszma tervét szeretem: Gondolj egy vitára, ami valamiért ismétlődik akár ugyanazzal az illetővel akár mással.
- Ki kezdte? Pontosan mit mondott A, csinált? (idézd)
- Ki folytatta? Pontosan mit mondott B, csinált? (idézd)
- Mi volt a válasz? Pontosan mit mondott A, csinált? (idézd)
- Ki zárta le és pontosan mit mondott (vagy A vagy B), csinált? (idézd)
- Te mit éreztél utána? Szerinted ő mit érzett?
- Most, hogy már vége, gondold nyugodtan át: vajon A mit akart, amit NEM mondott ki? Vajon B mit szeretett volna, amit NEM mert kimondani?
- Menj vissza és ezekről beszéljetek!
6. Mit javasolsz azoknak, akik szívesen fordulnának coach-hoz, mire figyeljenek, hogy a megfelelő szakemberhez jussanak el?
Szerintem figyeld meg a kérdések/mondandó egyensúlyát nála. Ha az utóbbi több, akkor esélyes, hogy valójában tanácsot ad, amely néha nem talál be. Ott fontos, hogy szólj, hogy azt kapd, amit szeretnél. Ne csak a témádról beszélj, hanem a közöttetek lévő kapcsolatról is. Merd mondani és merj visszajelezni. Ez a gyakorló terep!
7. Mit gondolsz, mi fogja jellemezni a coach szakma jövőjét 10 év múlva (mennyire hat rá szerinted például a digitalizáció és a mesterséges intelligencia)?
A covid óta már nem fura telefonos vagy zoom-os coachingot felajánlani. Szerintem egyre több eszköze lesz az ügyfeleknek is és nekünk is. Lehet, hogy a közeljövőben már tanácsért fordulhatnak pl. a ChatGPT nevű mesterséges intelligenciához, de a valódi, személyes figyelmen alapuló coach-kliens kapcsolat nem helyettesíthető. Hozzám pont nem tanácsért fognak jönni. Coachként segítek az ügyefeleimnek rálátni a hátráltató mintáikra, észrevenni valódi helyzetüket, rájönni, miért nem érték el még kitűzött céljaikat, vagy miért akadnak el bizonyos helyzetekben. Ez sokkal célravezetőbb, mint tanácsot adni. Sokaknak még nem magától értetődő ez a különbség. Szerintem a jövőben már egyértelmű lesz.
A coaching egy kaland, aminek Te vagy a főhőse. A jó hír ebben a kalandban az, hogy a fejlődés sohasem ér véget, mindig kaphatsz egy újabb esélyt a változásra. Neked mi az úticélod?
Kit javasolsz a következő interjúalanynak, és mit kérdeznél tőle?
Pattermann Kinga: Miben segít az intuíciód a munkádban?
