Egy fejlesztő/segítő együttműködés már az első lépéseknél sikerre vagy kudarcra ítélődhet. Az, hogy jó lesz-e az együttműködés vagy sem, ugyanolyan százalékban múlik azon, hogy a kiválasztott szakember mennyire jó abban, amit csinál, megfelelőek-e a kompetenciái és felismeri-e önmaga korlátait, mint azon, hogy mi mennyire ismerjük magunkat, az igényeinket, preferenciáinkat. Ahogy Bill Sulliven biológus is fogalmaz „Minél jobban ismered a valódi önmagad, annál könnyebben navigálsz életed utazásában.”

Nézzük akkor, melyek azok a főbb pontok, melyek mentén érdemes szakembert választani.  

Elsődleges szempontok

Hadd kezdjem a leggyakoribb szempontokkal, melyeket leginkább figyelembe szoktunk venni szakemberkereséskor: lokáció, költségek, az illető neme és kulturális jellemzői, szakképesítése. Szintén kiemelkedő figyelmet igénylő szempont, hogy mi a nehézség, amiben segítséget kérünk, mert e mentén fogjuk tudni eldönteni, hogy coachra, pszichológusra vagy pszichoterapeutára lesz szükségünk. A coach abban segít, hogy a bennünk lévő erőforrásokat, kreativitást mozgósítsa és potenciálunkat, kompetenciánkat mindezzel erősítse. Súlyosabb és komplexebb életbeli elakadásokban, krízisekben, traumákban pedig pszichológusok, szakpszichológusok és pszichoteraputák lehetnek segítségünkre, a probléma mélységétől függően. 

Mélyebb szempontok

A segítő szakemberek sokszor már a honlapjukon felsorolják, hogy melyek azok a területek, melyekben jó eséllyel a kliens/páciens segítségére lehetnek, ezzel is megkönnyítve a keresést. Emellett szemléletekről és módszerekről is gyakran írnak, ami a munkamódjukat és stílusukat jelzi előre. Ha jól felkészült és tájékozott szeretnél lenni, akkor érdemes ezen módszereknek utánaolvasni. Például egy személyközpontú szemléletben dolgozó pszichológus az életed összes aspektusát (múltat és jelent egyaránt) fontosnak fogja tartani, át fogja veled beszélni, és célja lesz, hogy te magad értelmezd ezeket. Ezzel szemben egy kognitív-viselkedéses irányultságú pszichológus inkább a gondolataidat és cselekedeteidet fogja a középpontba helyezni, míg egy dinamikus pszichoanalitikus terapeuta a gyermekkori történésekről fog kérdezni, jelenlegi életedre való hatásával összefüggésbe hozva. Egy klasszikus analitikus pszichoterapeuta pedig kérdezni sem fog, csak azzal dolgozik, amit a páciens hoz be magától, és igen ritkán szólal meg. Ettől még természetesen a hatás nem marad el!

A Google ebben az esetben nem a barátod!

Minél több információt tudunk meg a szakemberről, annál hitelesebbnek érezzük őt. A felderítést meg tudjuk tenni a saját honlapján vagy más fórumokon, ahol bemutatkozást vagy ajánlást olvashatunk róla, de a legcélravezetőbb, ha olyan ember ajánlását fogadjuk el, akinek a véleményére sokat adunk. 

Sokan Google-kereséssel szeretnének utánajárni a kiválasztott szakember „szakmai hírnevének” és hitelességének, de fontos tudni, hogy sok remek szakember naptára dugig van, az új kliensek a meglévők ajánlásai nyomán érkeznek, így idejük és igényük sincs a saját brandjük építésére. Tehát ha valakiről a világon semmit nem találunk a keresőoldalakon, az pont semmit nem jelent.

Ha mégsem szeretnénk az ismerőseink véleményére bízni magunkat, akkor coach szakember keresése esetén a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) oldalán keresgélhetünk a hiteles vizsgával rendelkező szakemberek között, míg pszichológusok esetén a www.pszichologuskereso.hu adatbázisában és a különböző pszichológiai egyesületek oldalán bukkanhatunk ellenőrzött, megbízható szakemberekre.

Döntés érzelmi alapon

Az összeszedett információk alapján egyelőre csak egy benyomásunk van az adott szakemberről. Ez a benyomás áll egy racionális részből, amit a tanulmányairól, szakmai tapasztalatairól olvasunk, és áll egy érzelmi részből, amit mi teszünk hozzá az olvasottak vagy a fényképe alapján. Érdemes figyelni rá, hogy már a bemutatkozó kép és szöveg is szimpatikus legyen, pozitív, bizalomkeltő érzést váltson ki belőlünk. Olyan ember érzését sugallja az illető, akivel szívesen találkoznánk heti rendszerességgel, s akinek, úgy érezzük, meg tudnánk nyílni.

Az első alkalom kiemelkedő fontossága

Az első alkalom egy coaching folyamatban sokszor nulladik alkalomként is van elnevezve, mert ez szinte nem is a fejlesztő folyamat része, hanem a kiindulás, az origó, az ismerkedés. A nulladik alkalom során a coach és a coachee megismerik egymást, feltérképezik a coaching módszertanát, mit kaphat a coachee, és mit tud nyújtani a coach. Egy pszichológusnál, pszichoterapeutánál is hasonlóan zajlik az első alkalom, amit sokszor első interjúnak is neveznek. Mindenképp egymás megismerése a cél, a kliens megismeri a pszichológus stílusát, személyiségét, míg a pszichológus megismeri a kliens által hozott nehézséget/témát. 

TIPP: Kérdezz rá az első alkalom során a segítő szakembernél, hogy milyen szemléletben dolgozik. Csak beszélgetés vagy eszközhasználat is van egy-egy alkalom során? Minél többet mesél a folyamatról és a munkamódjáról, annál könnyebb lesz a döntés, hogy ez neked való-e vagy sem.

Az első alkalom során a segítő szakember mérlegeli, hogy a hozott téma az ő kompetenciahatárán belül van-e, tud-e hatékony segítséget nyújtani vagy sem. Kliensként pedig arról szükséges dönteni, hogy a coach/pszichológus/terapeuta személye, ajánlott megoldása, módszere megfelelőnek tűnik-e. Mindenkinek az az érdeke, hogy jó helyen légy, hisz a szakember számára is kudarc, ha nem tud megfelelő segítséget nyújtani, és kliensként is frusztráló nem haladni a probléma megoldásával.

TIPP: Ha bizonytalan vagy abban, hogy milyen szintű és típusú segítségre van szükséged, első alkalommal nyugodtan jelezd a segítő szakembernek, hogy segítsen feltárni, jó helyen vagy-e, vagy más szakember, szakterület az, ami a hozott nehézséghez illeszkedik. Legtöbbször maguktól is jelzik a klienseknek, hogy jó helyen járnak vagy sem, de ha ez mégis elmaradna, akkor bátran hozd fel a témát. Főleg akkor érdekes ez a kérdés, ha coachingba érkezel, a probléma gyökere viszont pszichológiai mélységekben található. Ha egy igényes, felkészült coachcsal van dolgod, az illető jó eséllyel jelezni fogja ezt neked.

(…)

Szívesen olvasnád tovább? Az interjú eredetileg az Üzlet és Pszichológia február-márciusi számában jelent meg, melyet megtalálsz az újságárusoknál vagy megveheted digitális formában itt is.