A stressz nem feltétlenül ellenség – gyakran csak azt jelzi, hogy valami igazán fontos számunkra. Minél inkább törődünk valamivel, annál erősebben hat ránk a feszültség. A kérdés nem az, hogyan szabaduljunk meg tőle, hanem hogy hogyan fordítsuk a javunkra.
Mennyire tesz jó nekünk, ha stresszelünk?
Létezik egy optimális stressz-szint, ami kifejezetten jót tesz a teljesítményünknek. A világ legboldogabb emberei sem stresszmentesen élnek – csak megtanulták kezelni azt.
A célélmény, vagyis az, hogy van miért küzdenünk, még a nyomás alatt is képes motiválni minket.
A reziliencia, vagyis a lelki ellenállóképesség három alappillére: elfogadjuk, hogy a nehézségek az élet részei, tudatosan irányítjuk a figyelmünket, és rendszeresen felmérjük, hogy amit teszünk, az épít vagy rombol bennünket.
A túl sok stressz bénító lehet, de ha kis adagokban szembesülünk vele, edződik az idegrendszerünk – ez az agyi edzés lényege. A mozgás is sokat számít: növeli a dopamin és szerotonin szintjét, segít ellensúlyozni a feszültséget, és támogatja a mentális jóllétet.
Ha rendszeresen figyelünk magunkra, felismerjük, mikor billenünk át a motiváló stresszből a kimerítőbe. A tudatosság, az önismeret és a mindfulness ebben is segíthet.
Nem kell eltüntetni a stresszt az életünkből – elég, ha más szemmel nézünk rá. A pozitív újrakeretezés segít átlendülni a nehéz helyzeteken. Ha a feszültséget nem nyomjuk el, hanem átalakítjuk, a nyomásból erő születhet.
(via MindsetPszichológia)
(Borítókép: Adobe Stock)
Eseményajánló:
A HR szerepe az ESG-ben konferencia nem elméleti fejtörő, hanem gyakorlati válaszokat és inspirációt kínál azoknak a HR-eseknek, akik komolyan gondolják a fenntarthatóság környezeti és társadalmi dimenzióját. Vezető szakértők és céges döntéshozók mondják el, hogyan lehet a társadalmi hatásokat mérni, hogyan építhető be az ESG a vállalati kultúrába, és miként válhat a HR kulcsszereplővé az ESG stratégiában.
