Korábban a szakmai közbeszéd természetes része volt az a kifejezés, hogy harc zajlik a tehetségekért, szerintem ez úgy módosult, hogy harc zajlik a munkaerőért - véli Toldi Gábor, a recruiTECH konferencia főszervezője. Jelen pillanatban, az európai és magyar munkaerőpiacon olyan szintű munkaerőhiány van, és olyan mértékben öregszik el az társadalom, hogy megfelelő utánpótlás nélkül ez az akut probléma csak fokozódni fog. Ez mind az európai, mind a hazai bevándorlási politikát meg fogja határozni, amely a munkaerőpiac szintjén már most is jelentkezik. 2021 szeptemberében a törvényalkotás módosította a külföldi foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozást, mind a vállalatok, mind a munkaerő-kölcsönzők esetében: így most már harmadik országból is lehet behozni munkaerőkölcsönzési formában munkaerőt Magyarországra. Nyilván, első sorban a termelői környezetről beszélünk, de ha lenne honnan IT-st hozni, azt is szívesen fogadnák a hazai munkaerőpiacon. Továbbá múlt héten jelentették be az Ukrajnából menekültek foglalkoztatását segítő rendeletet is.
A jelöltek manapság hiánycikknek tekinthetőek - emelte ki José Kadlec, a konferencia előadója, sourcing specialista. Nem csak az IT-szerepek iránti kereslet erősödött meg a COVID és az erős digitalizációs hullám miatt. A jelöltek hiánya mindenhol jelen van, ezért a rövidtávú cél a munkaerő-felvétel maximális hatékonyságának biztosítása, és a toborzók fluktuációjának stabilizálása. Középtávon a folyamat nyertesei azok a vállalatok lesznek, akik az “eduployment” stratégiát követik, és kapcsolatokat építve az oktatási rendszerrel, már a képzésben is aktív szerepet vállalnak, és lecsapnak a frissen végzett diákokra, folyamatosan figyelve a hatékony megtartásra.
Mark Herman, a sympl alapítója optimistán tekint a jövőbe, mivel a COVID hatására szinte teljesen online jellegűvé váló toborzási folyamat kinyitotta mind a toborzók mind az álláskeresők előtt a világot. Mivel nincs szükség fizikai jelenlétre a munkaerő esetében, így mind a recruiterek, mind az új munkavállalók a világ bármely pontján élhetnek.
De honnan lehet munkaerőt nyerni a külföldről érkező új munkatársakon túl? - veti fel a kérdést Toldi Gábor. A belső munkaerőpiac és az azon belül történő toborzás néha elfeledett része a toborzási csatornáknak. Már a 2021-es recruiTECH-en is megjelent a téma, Békési Edit, a Flex toborzási igazgatójának előadásában, hogy milyen programot indítottak a saját vállalatuknál. Egyre inkább tudatosan kell a belső munkaerőpiacon dolgozni, melynek a nulladik lépése az, hogy tudod-e, hogy kik és milyen skillekkel dolgoznak nálad, valamint, hogy mennyire támogatod a belső mozgásokat. Itt azért meg kell jegyezni, hogy elképesztő szervezeti ellenállásnak lehetünk tanúi sok vállalat esetében. Emellett az alumni programok vagy a re-hiring - a korábban nálunk dolgozó újbóli foglalkoztatása - egyértelműen meghatározó irányokká válnak.
Fontos megemlíteni a szabadúszók piacát is - emeli ki Toldi Gábor. Ez egy olyan szegmens, amely továbbra is alacsony szinten van alkalmazva a vállalatok életében, miközben nem egy platform van már, ami a szabadúszokat segíti összekapcsolni a munkaadókkal, és megkönnyíti a fizetési folyamatokat a két fél között. De egyre több cégnél merül fel az is, hogy szabadúszó recruitereket foglalkoztassanak, projekt vagy fix alapon, akik dedikáltan, de külső cégektől dolgoznak a szervezetnek.
A március 24-25-i recruiTECH eseményen továbbá témák lesznek még a recruiter képzés és fejlesztés jövője; a felvételért felelős vezetők szerepe; a jelölt meggyőzés és toborzás lokáció korlát nélkül; és az IT recruitment piac végtelen útvesztői. A konferenciára egyéni és csoportos jegyek még elérhetőek.
(x)
