A külföldi munkavállalók foglalkoztatása növekvő tendenciát mutat Magyarországon. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy már 2018-2019 környékén megnövekedett hazánkban a szomszédos országokból, főleg Ukrajnából és Szerbiából érkező vendégmunkások száma. A koronavírus-világjárvány idején a leépítések és elbocsátások miatt nem volt bővülés ezen a területen, ezt követően viszont ismét megnőtt a vállalatok részéről az igény az esetleges külföldi munkaerő foglalkoztatására. Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése miatt Ukrajnából kezdetben sok menekült jött, ugyanakkor nem maradtak mindannyian Magyarországon, így nem ugrott meg olyan mértékben az ukrán nemzetiségű munkavállalói létszám, mint arra számítani lehetett.
Az utóbbi néhány évben elsősorban ázsiai országok felől látjuk a beáramlást, ideértve a volt FÁK tagállamokat, a Fülöp-szigeteket és Indonéziát. A külföldi alkalmazottak száma a tavalyi évben is folyamatosan nőtt, és ez a tendencia várhatóan a jövőre nézve is fennmarad.
Külföldi munkavállalók foglalkoztatása során több fontos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek biztosítják a jogszabályi megfelelést és a munkahelyi harmonikus együttműködést. Íme néhány rendszeresen felmerülő kérdés:
1. Milyen adminisztratív feladatok várnak a munkáltatóra, ha harmadik országból érkező személyt szeretne foglalkoztatni?
A külföldi munkaerő alkalmazásának jogi szabályozása egyre bonyolultabb, különösen az idegenrendészeti előírások és a vendégmunkás vízumok terén. Más szabályok vonatkoznak az uniós állampolgárokra, akik szabadon dolgozhatnak más EU-s országokban, míg a harmadik országbeli (nem EGT-állampolgárok vagy azok családtagjai) állampolgároknak általában tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szükségük.
Ha egy munkáltató harmadik országból érkező személyt szeretne alkalmazni, a foglalkoztatás megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy az adott munkavállaló rendelkezik munkavállalási engedéllyel. Azt, hogy a munkavállaló ezt milyen eljárás keretében szerzi meg sok feltételtől függ, például az állampolgárságától vagy a tartózkodás hosszától. Az engedélyezési eljárás során az illetékes hatóság munkaerőpiaci vizsgálatot végez, hogy a pozíció betöltésére van-e megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott magyar vagy EU-s munkavállaló. Ha a vizsgálat igazolja, hogy nincs helyi alternatíva, az engedély megadható. Vannak ugyanakkor egyszerűsített eljárások is, egyes harmadik országbeli munkavállalók (például Szerbia vagy Ukrajna állampolgárai) esetén az engedélyezési eljárás egyszerűbb lehet.
Ha a munkavállalási engedély megvan, a munkáltatónak a munkaviszony megkezdése előtt be kell jelenteni a munkavállalót az adóhatóság (NAV) felé, illetve a harmadik országbeli munkavállalókat is regisztrálni kell az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerben.
Bizonyos esetekben idegenrendészeti bejelentés is szükséges, ugyanis értesíteni kell az idegenrendészeti hatóságot arról, hogy a kiadott engedély alapján a munkavállaló a munkavégzést megkezdte.
A vállalatok sokszor munkaerő-kölcsönző ügynökségekkel dolgoznak együtt és rajtuk keresztül foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat, ilyen esetben a kölcsönzők legtöbbször átvállalják az adminisztratív terheket, azonban ez nem mindig jelent hosszú távú megoldást. A munkaerő-kölcsönzés eredetileg nem külföldi munkaerő importálására lett kitalálva, így fontos a szabályok megfelelő alkalmazása.
2. Milyen munkaügyi és adójogi előírásokat kell figyelembe venni?
A harmadik országbeli munkavállalóval ugyanúgy írásbeli munkaszerződést kell kötni, mint a hazai munkavállalókkal, lehetőleg olyan nyelven, amelyet a munkavállaló is ért. Meg kell határozni, hogy az adott munkavállaló az adót a foglalkoztatási országban, vagy az anyaországban köteles fizetni (figyelembe véve a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezményeket). A külföldi munkavállalók esetében is fontos a bérszámfejtés és a járulékfizetés pontos kezelése.
Az egyenlő bánásmód követelménye miatt a külföldi munkavállalók számára is azonos munkafeltételeket kell biztosítani, mint a helyi alkalmazottaknak (például munkaidő, túlóra, minimálbér). Figyelembe kell venni, hogy a munkavállalóknak speciális elvárásai lehetnek, például a kulturális, illetve vallási ünnepek miatt. A külföldi munkavállalókat is tájékoztatni kell a helyi munkahelyi biztonsági szabályokról és a veszélyhelyzeti eljárásokról, biztosítani kell számukra a szükséges oktatást és védőfelszerelést.
Speciális szabályok vonatkoznak a foglalkoztatás megszüntetésére, és újabb bejelentési kötelezettséggel járhat, ha a foglalkoztatás jellege változik például a munkakör módosul, vagy a munkavégzés meghiúsul.
A munkaügyi hatóságok rendszeresen ellenőrzik a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását. Ha a hatóság jogsértést tapasztal, az súlyos bírságokat vonhat maga után, és akár a munkavállalási engedély visszavonásához is vezethet.
3. Hogyan biztosítható a diszkriminációmentesség?
A diszkriminációmentesség (egyenlő bánásmód) biztosítása jogi kötelezettség. Ezen túlmenően a munkahelyi hatékonyság, elégedettség, valamint a vállalati hírnév alapvető eleme is. A külföldi munkavállalók esetében is biztosítani kell az egyenlő bánásmódot, és kerülni kell mindenféle hátrányos megkülönböztetést származás, nyelv vagy nemzetiség alapján.
Fontos továbbá a nyelvi és kulturális integráció. A munkahelyi hatékonyság érdekében érdemes lehet nyelvi képzéseket biztosítani vagy kulturális, érzékenyítő tréningeket szervezni, hogy a külföldi munkavállalók könnyebben beilleszkedjenek a csapatba.
4. Milyen változások várhatóak 2025-től?
A Kormány 2024. december végén jelentősen szigorította a munkavállalási célból kiállított tartózkodási engedélyek kiadásának feltételeit, a családok és a magyar munkahelyek védelmére hivatkozva. 2025. január 1. napjától csak azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió ún. visszafogadási megállapodást kötött. Ezek az országok jelenleg csak Georgia és Örményország. Korábban vendégmunkás-engedéllyel 10 ország állampolgárai voltak foglalkoztathatók, köztük például a Fülöp-szigetek és Indonéz Köztársaság, míg foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt bármely ország állampolgára igényelhetett.
Ezen felül a 2025-ben kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek maximális száma is 35.000-re csökkent, ez korábban 62.000 volt.
Összegzés
A külföldi munkavállalók alkalmazása összetett folyamat, amelyhez átfogó adminisztratív felkészültség és nyitott hozzáállás szükséges a hatékony, jogszerű és harmonikus együttműködés érdekében. Ahhoz, hogy egy harmadik országból érkező munkavállaló munkát végezhessen Magyarországon, bonyolult engedélyezési eljáráson kell átesnie. Maga a megfelelő engedély kiválasztása is már egy összetett folyamat, amely mindenképp szakember segítségét igényli. A munkáltatóknak figyelembe kell venniük a különböző adminisztratív és jogi előírásokat, beleértve a munkavállalási engedélyek megszerzését, az adózási és munkaügyi szabályok betartását, valamint a diszkriminációmentesség biztosítását. A munkahelyi hatékonyság és a harmonikus együttműködés érdekében fontos továbbá a nyelvi és kulturális integráció elősegítése is.
A szerzők a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai.
(Borítókép: Adobe Stock)
