Dr. Rátkai Ildikó
Becsült olvasási idő: 2 perc
Mennyire kell jogásznak lennie a hr-esnek?

Nem feltétlenül jogszerű az, amit a HR szakma célszerűnek tart. Jó példa erre a munkavállalók munkahelyi elektronikus eszközeinek monitorozása, de ha már a HR jogi vonatkozásairól beszélünk a mediálásokat is érdemes megemlíteni.

A HR Lawyers Network („HR Jogászok Hálózata”) - egy független munkajogászokat, HR jogászokat tömörítő nemzetközi szervezet – idén Budapesten tartotta éves találkozóját, amelynek keretein belül 2017. november 14-én HR vezetőket, HR szakembereket láttak vendégül. A HR Lawyers Meet Business című eseményen Piotr Zukowski (Lengyelország) elnök bemutatta a szervezetet és azt, hogy miben tudnak a HR Jogászok segíteni a munkáltatóknak, HR vezetőknek.

A rendezvényen a HR Lawyers Network tagjai rövid szakmai prezentációkat tartottak a HR-t érintő legjobb gyakorlatokról: jogászi, de mégis pragmatikus megközelítésben szó volt a mediáció munkahelyi konfliktusokban való szerepéről; az elektronikus munkahelyi eszközök (e-mail, internet, mobiltelefon) monitorozásáról az európai bírósági gyakorlatra tekintettel, valamint a külföldi kiküldetés Európai Uniós szabályairól és a várható változásokról, tekintettel a 2017. októberi, tagállamok közötti kompromisszumra.

Jog a HR-ben: Kütyük, nemzetközi karrier és mediáció

A prezentációkból kiderült, hogy a HR-t érintő ügyekben nem mellőzhető a munkajogászi, HR jogászi támogatás, hiszen nem feltétlenül jogszerű az, amit a HR szakma célszerűnek vagy az üzlet szempontjából követendőnek tart. Jó példa erre a munkavállalók munkahelyi elektronikus eszközeinek monitorozása: bár az eszközöket a munkáltató munkavégzésre biztosítja, az ellenőrzési joga korántsem korlátlan a legújabb strasbourgi bírósági gyakorlat szerint (Barbulescu – ügy).

A szakemberek előadásaiból fény derült arra is, hogy a külföldre munkavállalókat küldő cégek csak homályos ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy pontosan milyen adminisztratív és munkajogi vonatkozású teendőik vannak az uniós szabályok alapján, márpedig súlyos bírságokra számíthatnak ezek nem teljesítése esetén. Figyelemmel a kiküldetési szabályok várható változásaira (miszerint a dolgozónak nem a minimális bérszintet, hanem a helyi azonos bért kell majd megfizetni a kiküldetés szerinti államban), a HR-nek fokozott gondossággal kell majd tervezni a kiküldetéssel összefüggő költségeket.

Mindemellett azt is megtudtuk, hogy a munkahelyi konfliktusok mögött valójában milyen okok állhatnak, és ezeket hogyan lehet jogászi-mediátori segítséggel – pereskedés nélkül – kezelni, amely eljárás lényegesen olcsóbb és hatékonyabb, mint egy több évig zajló és kérdéses kimenetelű munkaügyi per.

Amennyiben szívesen hallana hasonló hasznos és érdekes témákról, jöjjön el a "Közösségi média a hr szolgálatában" című workshopunkra, ahol a cikk szerzője is előadást tart.