„Nem láttam túl sok esélyt arra, hogy három pici gyerek mellett visszatérjek a munka világába, főleg HR-esként, ahol az ember rugalmasan jön-megy, interjúztat reggel is meg este is” – emlékszik vissza lapunknak adott interjújában Viniczai Fenes Dóra, a SzuperAnyuka Egészségtornák alapítója.
A szakmai váltás ugyan nem volt tervezett, de annál szenvedélyesebben alakult. Először saját testén kezdte tapasztalni a szülés utáni regeneráció nehézségeit, majd ebből nőtte ki magát a SzuperAnyuka Egészségtornák kezdeményezés, amit ma egy különböző területekről érkező női szakértői csapattal közösen visz. Dóra személyesen is tart órákat, bár sokszor online formában, főként kismamáknak, szülés utáni nőknek, de a menopauza felé közelítő korosztály is egyre inkább fókuszba kerül.
A test változik, a rendszer viszont nem reagál
Dóra története alapján, ahol arról mesélt nekünk, hogyan alakult ki új hivatása, gyorsan eljutunk a munka világába visszatérő anyák helyzetéhez is. Mivel ő maga is HR-es volt, nemcsak az anyai, hanem a szervezeti oldalt is jól látja.
„Valamennyire közrejátszik az empátia is, hogy hogyan fogadnak vissza egy anyát a szervezetek, de egy vállalat üzleti alapon működik. A célja pedig mindig a profit marad. Miközben sokszor egyszerűen csak az információhiány a probléma: a vezetőség nem tud róla, hogy a szülés utáni regeneráció milyen fontos. Egyszerűen nem téma, melynek hátterében az is állhat, hogy a vezetőség többsége Magyarországon főként férfiakból tevődik össze. Pont ezért hasznos lehet érzékenyítő tréninget tartani kollégák felé, mennyi változáson megy át valaki, ha szülési szabadság után visszatér dolgozni. Hogyan támogathatja a vezetőség, a kollégák a visszailleszkedést. De ugyanez az analógia működhet akkor, ha valaki hosszan tartó, súlyos betegség után tér vissza a munka világába”
– mondja.
Dóra szerint a társadalmi környezet, az életvitel és a munkaszervezés is jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. A női testre gyakorolt hatásokat még mindig alig értjük, kezelni pedig egyáltalán nem kezeljük rendszerszinten.
„Ma napi 10-12 órát ülünk. Az emberi test nem erre lett kitalálva, szinte folyamatosan feszült állapotban kell működnünk. Ez a testnek iszonyatos terhelés”
– hangsúlyozta Dóra, majd hozzátette, hogy egyszerűen nagyon-nagyon rossz hatással van az egész szervezetünkre ez a fajta működésmód, ami miatt a nők egészen máshogy tudnak regenerálódni a szülés után. Állítása szerint a mostani 60-70 éves nőknél, egyre nagyobb számban fordul elő az inkontinencia, a méhsüllyedés, a köldöksérv vagy az aranyér, tehát olyan panaszaik vannak, amit régebben nem biztos, hogy összekötöttek a várandóssággal, ennél fogva a szülés utáni regenerációval, pedig láthatóan közvetlen kapcsolat van közöttük.
Háromszorosan anya: hármas ikrekkel indult új útjára
Dóra személyes története sem hétköznapi. Nemcsak azért, mert három gyermeke született egyszerre, hanem mert mindezt egy korábbi nőgyógyászati műtétsorozat után, komoly kockázatokkal vállalta.
„Megmutatta az orvos az első babát, majd a másodikat. Már nagyon boldogok voltunk. Aztán jött a harmadik. Olyan sokkot kaptam, amit nehéz szavakba önteni”
– idézi fel a szülés pillanatát.
A terhesség, a szülés és az utána következő fizikai-érzelmi hullámvasút természetesen mindent átírt. Dóra visszavonult a HR-től, és új fejezetet nyitott – egyre növekvő igényekkel, egyre szélesebb közösséggel. Szerelemprojektből hivatás, egyéni vállalkozásból közösségi misszió lett.
A mozgás nem hobbi, hanem létkérdés
A SzuperAnyuka Egészségtornák alapítója abban hisz, hogy a mozgás nem luxus, nem külön időtöltés, hanem a test és az elme működésének alapja. Ráadásul nemcsak a nőknek, nemcsak anyáknak, hanem mindenkinek.
„Minél aktívabb a testünk, annál aktívabb lesz az agyunk is. Az, hogy valaki naponta negyedórát tornázik, már látható eredményeket hoz. És ez nemcsak fizikai, hanem mentális szinten is hat”
– állítja.
Kiemeli: azok a nők, akik szülés után rendszeresen mozognak, gyorsabban regenerálódnak, kevésbé szenvednek derékfájástól, inkontinenciától, hátproblémáktól – és nem mellesleg hatékonyabbá is válnak munkájuk során.
„Nagyon gyakori, hogy ha valaki tudja, hogy délután négykor el kell hoznia a gyereket az oviból, akkor a napját kétszer olyan hatékonyan szervezi meg. Mert muszáj.”
A munkáltatók felelőssége: juttatásként is gondolhatunk a tornára
A beszélgetés során Dóra hangsúlyozta azt is, hogy a cégeknek is felelőssége van abban, hogy a nők – és férfiak – hogyan tudnak testileg és lelkileg is visszailleszkedni a munkába.
„Miért is ne lenne a céges juttatási csomag része az, hogy a dolgozók hozzáférnek célzott tornákhoz? Mint ahogy kapnak laptopot, autót vagy mobiltelefont a munkájukhoz, ugyanúgy járhatna nekik is a mozgás, hogy legyen miből dolgozniuk – a saját testük”
– mondja.
Elmondása szerint ideális lenne, ha a munkavállaló életciklusának különböző pontjain más-más mozgásformához juthatna hozzá: a kismamáknak szülés előtti felkészítés, az anyáknak regeneráció, a menopauza előtt állóknak célzott gyakorlatok, az idősebbeknek pedig senior torna.
Az első lépés: egy apró gesztus is számít
„Egy kismamától elbúcsúzni, és adni neki egy regeneráló tornacsomagot – ez nemcsak praktikus, hanem figyelmes gesztus is lehet. És valójában a cég érdeke is, hogy az anyuka jó állapotban térjen vissza” – magyarázta a szakember.
Dóra jelenleg is azon dolgozik csapatával, hogy minél több céghez eljussanak ezek az egyszerű, mégis nagy hatású gondolatok. Leginkább online videós anyagokat kínálnak, amelyeket bármikor, bármilyen időbeosztás szerint el lehet végezni.
„Nem kell kedden 10-kor mindenki eltűnjön az irodából. A torna akkor történhet meg, amikor a dolgozónak ideje, ereje van rá – akár hajnalban, akár hétvégén.”
Nem mindenki reagál ugyanúgy az anyaságra, ami szintén rugalmasságot kíván
A tréner arra is figyelmeztet, hogy a vezetők ne általánosítsanak: nincs egyféle „anyuka visszatérő csomag”.
„Nagyon kiszámíthatatlan, hogy melyik nő hogyan reagál arra, hogy anya lett. Van, aki szuperszervezett lesz és elképesztő hatékonysággal dolgozik. Más viszont kevésbé tud koncentrálni, ha például a gyereke beteg. Ezért is fontos a rugalmasság – mindkét oldalról.”
És hogy kiégéshez vezet-e ez a fokozott hatékonyságra törekvés? Dóra szerint „sokkal inkább az vezet kiégéshez, ha valaki állandóan túlórázik, hétvégén is dolgozik, és nem húzza meg a saját határait. A fókuszált, strukturált munkavégzés szerintem nem probléma – sőt.”
A vezetők „beoltása” empátiával
A beszélgetés végén szinte már missziós hevülettel beszélt arról, hogy a szervezetek vezetőinek is saját élményen keresztül kellene megmutatni, milyen hatással van a mozgás.
„Ha egy döntéshozó megtapasztalja a saját testén, hogy jobban érzi magát egy 15 perces torna után, sokkal könnyebben fogja ezt elérhetővé tenni másoknak is.”
Az álma az, hogy minden cégben legyen rendszeres mozgási lehetőség – és ne akkor kezdjünk el mozogni, amikor már fáj. Hanem előtte.
A testünk alkalmazkodik – de nem mindegy, mihez
„A testünk mindig abban lesz jó, amit kérünk tőle” – állítja Dóra. Ha tehát az egész napos üléshez kell alkalmazkodnia, akkor azt fogja megerősíteni. De ha a mozgáshoz, akkor azt. És éppen ezért fontos, hogy már gyerekkorban megtanítsuk: a gátizmot is lehet fejleszteni. Nem csak a bicepszet. Ülőmunka mellé pedig szinte kötelező. Férfiaknak is!
