A kutatók több mint ezer önkéntes újévi fogadalmait vizsgálták 2017 végén; arra voltak kíváncsiak, hogy ki mennyire tartja be őket. A résztvevőket három csoportba osztották, akiket különböző támogatásokkal motiváltak a fogadalmak megtartására. Egyeseknek nem járt semmi; mások kaptak némi támogatást; a többiek pedig bőséges támogatásban részesültek.
„Megállapítottuk, hogy a résztvevőknek nyújtott támogatás nem befolyásolta őket abban, hogy milyen mértékben tudták megtartani az újévi fogadalmaikat. Ami azonban meglepő volt, hogy az eredmények annak függvényében is változtak, hogy ki hogyan fogalmazta meg az újévi fogadalmait” – mondta Per Carlbring, a Stockholmi Egyetem pszichológiaprofesszora.
Ne abbahagyni akarj valamit, hanem elérni
Azok a résztvevők, akik megközelítési célokkal (approach goal) indultak neki az újévnek – például eldöntötték, hogy felvesznek egy új szokást, vagy kipróbálnak valami újat – jóval nagyobb sikerrel érték el ezeket a célokat. Ezzel szemben a dolgok és szokások elkerülésére vagy abbahagyására irányuló célkitűzések voltak a legkevésbé sikeresek.
„Ha például az a célunk, hogy hagyjuk abba az édességzabálást, hogy le tudjunk fogyni, valószínűleg nagyobb sikerre számíthatunk, ha azt mondjuk helyette, hogy „naponta többször fogok gyümölcsöt enni”. Ezzel az édességeket valami egészségesebbre cserélhetjük, ami valószínűleg fogyáshoz vezet majd, és megtarthatjuk a fogadalmunkat is. […] Nem szabadulhatunk meg egy szokástól, de lecserélhetjük azt valami másra. Igaz, ezt a módszert nehezebb az olyan szokásokra alkalmazni, mint a dohányzás abbahagyása, mert az olyan szenvedély, aminek naponta hússzor is hódolhatunk” – magyarázta Carlbring.
Nem az időpont a lényeg
A svéd kutatók eredményeivel párhuzamosan az Amerikai Pszichológiai Egyesület karácsonyi podcastje is körbejárta az újévi fogadalmak kérdéskörét. A műsorvezető, Kaitlin Luna a Practice Institute LLC alapítójával, Pauline Wallin pszichológussal beszélgetett a témáról.
A podcastben elhangzottak szerint a legjobb időpont a kezdésre az az időpont, amikor készen állunk. Egyesek számára ez január elseje lesz, de ebben a napban nincs semmi varázslatos, ahogy nincs semmi varázslatos a hétfőkben sem, ami szintén népszerű nap az újrakezdés szempontjából. A legfontosabb tehát nem az a nap, amikor elkezdjük, hanem az, hogy a célunk belső motivációból fakadjon. Ha például az a célunk, hogy leadjunk tíz kilót, mégpedig azért, hogy jól nézzünk ki a jövő évi középiskolai osztálytalálkozón, az a külső motiváció egy példája. Ha azonban azért szeretnénk tíz kilót fogyni, hogy energikusabbnak érezzük magunkat, vagy csökkentsük az olyan egészségügyi kockázatokat, mint a magas vérnyomás vagy a koleszterinszint, az belső motiváció. Ez csak nekünk szól, függetlenül attól, hogy mások mit gondolnak róla. Valójában azonban a külső motiváció is belsővé válhat, ha egyszer elkezdjük. Több kutatás is igazolja, hogy a kívülről érkező motiváció leapasztja az energiánkat; úgy érezzük, mintha kemény munkát végeznénk. Ezzel szemben ha a célunk belső motivációból fakad, az feltölt bennünket energiával, és arra ösztökél, hogy még többet érjünk el. Ennélfogva ha a célunk az, hogy javítsunk az egészségi állapotunkon, és nem az, hogy mások rajongjanak a külsőnkért, ha hosszabb idő telik el, egy idő után a késztetés természetessé válik.
