Habár az utóbbi években, különösen a #metoo mozgalom feléledése óta, lassanként egyre nő a tudatosság a munkahelyi szexuális zaklatások megelőzésével, felismerésével és az azzal szemben való jogi fellépéssel kapcsolatban, még mindig jelentős a rejtve maradó esetek száma. Ennek sokféle oka van, többek között az, hogy az érintettek számára sem feltétlenül világos, milyen magatartásokat tarthatunk jogi értelemben munkahelyi szexuális zaklatásnak.
A munkahelyi szexuális zaklatás hazai és uniós jogi definíciója
A munkahelyi (szexuális) zaklatás jogi definícióját az az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) határozza meg. Eszerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek valamely, a törvényben meghatározott védett tulajdonságával (pl. nem, fogyatékosság, bőrszín, politikai vélemény stb.) függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Ez a definíció szinte szó szerinti átvétele az alapul fekvő, antidiszkriminációs tárgyú európai uniós irányelvek zaklatásról illetve szexuális zaklatásról szóló definícióinak. Amennyiben a munkahelyi zaklatás, szexuális zaklatással összefüggésben jogi eljárást indítanak akár bíróság, akár az az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a továbbiakban: AJBH) mint az Ebktv. sérelme esetén felkereshető hatóság előtt, az eljáró bíróság vagy hatóság köteles a magyar definíciót az uniós joggal összhangban értelmezni. Ez a szinte szó szerinti egyezés okán többnyire nem is jelent problémát.
A „quid pro quo zaklatás” jellegzetességei
A nemi alapon történő foglalkoztatási diszkrimináció elleni védelmet szabályozó2006/54/EK irányelv kifejezetten utal arra, hogy a (szexuális) zaklatásnak van egy speciális formája is: ide tartozik bármilyen kevésbé kedvező bánásmód, amelynek alapja, hogy egy adott személy visszautasítja, vagy tűri a (szexuálisan) zaklató magatartást. Ez a szakirodalomban „quid pro quo”, vagyis „valamit valamiért” típusú, másképpen: zsarolásos (szexuális) zaklatás. Míg tehát a zaklatás leggyakoribb esetköreit megfogalmazó általános definíció a szexualitáshoz vagy valamilyen védett tulajdonsághoz kapcsolt, az emberi méltóságot sértő, nemkívánt (támadó, megalázó stb.) magatartás, a zsarolásos zaklatás kicsit más karakterű, egyúttal alattomosabb előfordulási forma. A quid pro quo szexuális zaklatás lényege, hogy az elkövető valamilyen munkahelyi hátrány elmaradásával vagy munkahelyi előny biztosításával kecsegteti a zaklatott személyt, és cserébe szexuális jellegű előnyöket kér.
Fontos, hogy az uniós joggal összhangban való értelmezés követelménye alapján a magyar definíciót is e tágabb értelemben kell értenünk, amely magában foglalja ez utóbbi esetkört is.
Forrás: Jogászvilág
