A munkavégzésünk jövőjét formáló trendekben közös pontként fedezhettük fel, hogy nagy eséllyel igen változatos helyszínekről fogunk dolgozni a jövőben, legyen ez egy ismeretlen személy home office tere és otthona; egy virtuális iroda vagy egy kávézó. Könnyen lehet tehát, hogy a hagyományos irodák teljesen divatjamúlttá válnak és a virtuális munkavégzés terjedésével még inkább kinyílik a világ és rugalmasabbá válnak a munkavégzési keretek.
Íme az az 5 trend, ami alapjaiban határozza meg a munka jövőjét 2030-ra:
#1 Workation:
2030-ra már szinte csak flexibilis foglalkoztatási formákkal számolhatunk, amelyeknek egyike a workation is, ami a work és a vacation angol szavak összemosásából jött létre. Ennek lényege, hogy nem feltétlenül kell választanunk a munka és a vakáció között, elutazhatunk hosszabb távra is és felfedezhetünk új helyeket, miközben dolgozunk. Sőt, az sem lesz elképzelhetetlen, hogy akár lakást vagy házat is cseréljünk hosszabb távra valakivel a világ másik pontján, hogy kicsit változatosabbá tegyük a home office egyhangúságát.
#2 Slow travel
Nem csak egy másik ember otthona vagy egy egzotikus hely szolgálhat a munka helyszínéül, hanem például egy hosszabb vonatút is. Éppen ezért a jövőben egyre nagyobb teret kap a slow travel, vagyis a lassabb utazás. Így miközben a vonaton vagy a buszon szeljük át a különféle tájakat, bőven lesz időnk arra is, hogy közben dolgozzunk.
#3 Digitális iroda virtuális növényekkel és avatarokkal
Bevalljuk, vezető szerkesztőkként az időnk nagy részében mi is távolról dolgozunk, és a legtöbb szerkesztőségi megbeszélés is online zajlik, így a kollégáink többségét a képernyőn keresztül látjuk. A jövőben azonban lehet, még így sem fogjuk, hiszen a technológia fejlődésével és a metaverzumok térnyerésével létrehozhatunk majd egy irodát a virtuális valóságban, ahol a virtuális asztalunkhoz ülhetünk le, miközben a munkatársainak digitális avartarjaival csevegünk a virtuális kávénk elszürcsölése közben. Mi több, vezetőnk virtuális motiváló posztereket is elhelyezhet asztalunk fölé, akár minden nap egy másikat, hogy fenntartsa munkánk iránti lelkesedésünket.
#4 Virtuális HR asszisztens
A virtuális irodából való munkavégzés során a kollégákkal való kapcsolódás a feladatok, projektek átbeszélésében merülhet ki a jövőben (már a hibrid munkavégzési mód is ebbe az irányba mutat), így könnyen lehet, hogy a napunk fénypontja a lakótársunkkal eltöltött személyes ebédszünet lesz, amikor egy kicsit kiléphetünk a virtuális térből. Annak érdekében azonban, hogy a mentális egészségünk és a mindennapi hangulatunk a munkáltatónk által is monitorozható lehessen, előfordulhat, hogy egy virtuális HR asszisztens fog olykor becsekkolni, hogy megkérdezze, hogy érezzük magunkat. Ez persze felvetheti azt a kérdést, hogy egy chatbot helyettesítheti-e a HR-es kollégát vagy a vezetőnk törődését?
#5 Élesebb határ a munka és magánélet között?!
A remote munka és a fizikai munkahely hiánya könnyen együttjárhat azzal, hogy elmosódnak a határok a munka és a magánélet között. Napjainkban sem ritka, hogy akadnak olyanok, akik késő este még emailt írnak, vagy hétvégén is dolgoznak. Nem ritkán sajnos pont a vezetők azok, akik ebben nem mutatnak példát, és a toxic hustle culture-t hirdetik akarva-akaratlanul. Holott egy irodában elképzelhetetlen lenne, hogy még este 11-kor is bent üljenek a dolgozók, és a vezetők akkor osztanák ki nekik a feladataikat. Az online világban viszont ez elég könnyen előfordul.
Éppen ezért a fizikai korlátokat kárpótolandó, a digitális világban is tudjuk majd jelezni, mikor nem vagyunk elérhetőek, és mikor nem kereshetnek minket munkaügyben. Azok, akik igyekeznek tudatosabbak lenni ennek a határnak a meghúzásában, már persze most is megtehetik, hogy nem olvasnak e-maileket 17.00 óra után, vagy tiszteletben tartják a hétvégéjüket, de ez egyéni szinten követeli meg a határhúzást. A jövőben azonban szisztematikusan fogjuk tudni majd védeni a munka-magánélet egyensúlyát és láthatóvá tehetjük, mikor vagyunk elérhetőek személyes egyeztetésre és mikortól dolgozunk aszinkron módon.
