Milyen jogok illetik meg a cégtulajdonosokat?
Előfordul, hogy nem teljesen harmonikus a kapcsolat a tagok és a cégvezetők között, és az információáramlás akadályokba ütközik. Ilyenkor a tulajdonosnak ismernie kell azokat a jogokat, lehetőségeket, amivel képes kikényszeríteni, hogy részére a megfelelő adatokat szolgáltassák a vállalkozás működéséről.
A kapcsolódó jogszabály szerint a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.
Azonban ennek a betekintési jognak a törvényalkotó egyes esetekben feltételt is támasztott. Amennyiben a cégvezető úgy látja, hogy az információk kiadása esetlegesen hátrányos lehet a gazdasági társaság részére, akkor a felvilágosítást és az iratbetekintést a tulajdonos számára előzetesen megtett, írásbeli titoktartási nyilatkozat átadásához kötheti.
Bizonyos esetben a vezető tisztségviselő meg is tagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést. Ez akkor lehetséges, ha az információáramlás, és a dokumentumok megismerése a vállalkozás üzleti titkát sértené. De felmerülhet olyan körülmények között is, amikor már nyilvánvaló, hogy az adott tag a tájékozódáshoz kapcsolódó jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.
Ha a felvilágosítást kérő tulajdonossal szemben a cégvezetés a tájékoztatás nyújtását megtagadta, a bíróságtól kérheti ennek a döntésnek a felülvizsgálatát.
Kinek meddig terjed a hatásköre?
A bíróság egy konkrét ügyben azt rögzítette, hogy a tagnak egyedi kérelmet kell előterjesztenie ahhoz, hogy az iratokba betekinthessen. Az is szerepelt ebben a határozatban, hogy a tájékoztatási kötelezettség megtagadása esetén még a cég főbb szervének határozata sem kényszerítheti ki a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás megadását. Erre a bíróságnak van hatásköre.
A bírói gyakorlat azt is megfogalmazta már, hogy a cégvezetés a tulajdonos iratbetekintési jogát nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy a tag túl hosszú időszak tekintetében szeretné áttekinteni a dokumentációt, mivel a szervezési nehézség, vagy kényelmetlenség nem lehet akadálya ezen tagsági jogok gyakorlásának.
Egy másik bírósági ítélet arról szólt, hogy jogellenes a cégnek az az eljárása, hogy a tag iratbetekintési kérelmével szemben érdemi kifogást nem emel, de ténylegesen nem engedi a dokumentációhoz való hozzáférést. Az is rögzítés nyert az ügyben, hogy a tulajdonos nem köteles az iratbetekintés célját megjelölni, az iratbetekintésnek a cél meghatározása nem lehet előfeltétele.
Egy másik eseti döntés arra mutatott rá a tulajdonosi iratbetekintés körében, hogy az információknak önmagában a tag által történő megismerése nem jelent nyilvánosságra hozatalt, vagy illetéktelen személy által történt megismerést, de annak jogosulatlan felhasználását a törvény is tiltja. Az iratbetekintési jog akkor korlátozható, ha egyértelműen megállapítható, hogy a tag által történő megismerés ténylegesen megsértené a vállalkozás üzleti titkait.
A cikk a Jogászvilág oldalán jelent meg.
