Az eredetileg közgazdász-mérnök Eduardo Briceño 2007-ben maga mögött hagyta a Szilícium-völgyet és a Sprout Group vezetői pozícióját. Elhatározta, hogy innentől kezdve másoknak segít majd motivációt és hatékonyságot csempészni a tanulási folyamataikba. Mindezt amellett, hogy ő maga is élvezi az életen át tartó tanulás élményét.
Briceño vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a legsikeresebb és leghatékonyabb emberek tudatosan váltogatják életük két zónáját: a tanulási- és a teljesítményzónát. Ez a két zóna mindannyiunk életében jelen van, de lehetséges, hogy nem elég tudatosan gondolunk ezekre, és a tanulási folyamatban bosszankodunk a hibák miatt, míg teljesítés közben nagyvonalúan kezeljük őket.
Amikor belefér a hibázás
A tanulási zóna szerepe az, hogy céltudatosan gyakoroljunk, javuljunk, fejlődjünk az áhított területen. Itt a profizmusunk hiányában ugyan számítunk hibák elkövetésére, de a lényeg a hozzáállásunk ezekhez a kudarcokhoz: azaz tanulni akarjunk belőlük, ne pedig csalódjunk emiatt. A teljesítményzónában pedig a tanulási zóna tapasztalatait felhasználva igyekezzünk kihozni magunkból a legjobbat. Ezt követően elemezzük a történteket és nézzünk rá arra, hogy milyen pontokon kell fejlődnünk.
Ha végiggondoljuk azt, hogy mikor melyik zónában tevékenykedünk éppen, és ott milyen elvárásokat, célokat állítunk magunk elé, akkor mind a tanulási metódus, mind a teljesítési folyamat is eredményesebb lesz.
Minél több időt töltünk a tanulási zónában, annál nagyobb fejlődésre számíthatunk.
Már a suliban is csak teljesítünk
Az egyensúly akkor borul fel, amikor a legtöbb időt a teljesítményzónában töltjük. Gondoljunk csak az iskolapadra, ahol minden feleletet és dolgozatot értékelnek. Teljesítménykényszer jellemzi már az iskolás éveinket is, pedig pont akkor lenne lehetőségünk a gyakorlásra, hibázásra. De említhetjük akár a munkahelyünket is, ahol, ha nem teljesítünk egyből, kirúgnak minket, és mindig a hibátlan végrehajtás a cél, nem hagyva időt a fejlődésre, önfejlesztésre. Ez nagy részben hátráltatja a növekedésünket és hosszú távon a teljesítményünkre is visszahat.
Briceño a legjobb értékesítők technikáját is nagyító alá vette. Megfigyelte, hogy az igazán jó szakemberek hetente egyszer valamilyen fejlesztő tevékenységgel bővítik a tudásukat: olvasnak, szakértőkkel és kollégákkal konzultálnak, új stratégiákat dolgoznak és próbálnak ki, majd visszajelzést kérnek, és ennek tükrében elgondolkoznak a módosításokon.
Türelem önmagunkkal
Hogyan tölthetünk több időt a tanulási zónában?
- Első lépésként el kell sajátítanunk a fejlődési szemléletmódot. Hinnünk kell a saját fejlődésünkben.
- Majd meg kell határoznunk egy célt, amiért fejleszteni fogjuk a készségünket.
- Harmadik lépésben egy víziót kell alkotnunk a fejlődési utunkról.
- Végül pedig a gyakorlás fázisában, az elején számítanunk kell a hibákra, melyek következménye nem lehet súlyos.
A valódi magabiztosság megtapasztalásához folyamatos tanulásra van szükség. Ezt kivitelezhetjük úgy is, ha nem csak végrehajtjuk a mindennapi feladatainkat, hanem tudatosan megszabott időközönként kérdezünk, hallgatunk, kísérletezünk, elgondolkodunk, elemzünk, hibákat javítunk. És közben úgy érezzük, hogy ez is a mindennapi munkánk része. Így az önfejlesztésre szánt erőfeszítéseink egyre következetesebbé, fejlődésünk töretlenné válik.
