Két tíz év közeli gyermek gyakorló anyukájaként rengeteg kérdés foglalkoztat napi szinten: például, ha a fiamnak komoly erőfeszítések ellenére sem megy az angol, akkor az egyenlő-e a világvégével, vagy ne aggódjak, mert amúgy is a Google-fordító alkalmazásán keresztül fog beszélgetni külföldi barátaival? Mi viszi közelebb a jövőbeli sikerhez: ha ötöst hoz magyarból, vagy ha a saját ötletei alapján kiszuperált alkatrészekből összerak egy ásványcsiszoló gépet? Kommunikációs tanfolyamra vigyem, programozótáborba, vagy hagyjam csak szabadon játszani, mert ez a siker kulcsa?

Hogy látják a munkaadók a jelen pályakezdőit, és milyen változásokra számíthatunk a jövőben? Ezt kutattuk a Jobsgardenben közel 700 munkavállaló és 200 vállalat bevonásával. Azt a kérdést jártuk körül, hogy milyen készségekre és képességekre lesz szükség a jövőben ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon a munkaerőpiacon. Mindannyian érezzük, hogy nagy a káosz. Régebben alapigazságnak tűnő állítások is megkérdőjeleződnek, a változás gyorsasága exponenciális, nem tudunk biztos válaszokat adni, de néhány tendencia kirajzolódott a kutatásból.

Az egyéniség a lényeg, a tudást megoldjuk

„Már látható és érzékelhető, hogy az innovációra és az új generációra nyitott cégek leginkább egyéniséget keresnek, a tudást házon belül megadják.” A munkaadók a legnagyobb változást a személyes kompetenciák tekintetében várják, és nem szakmai téren. A megfelelő hozzáállás, a jó kommunikáció, a folyamatos tanulási képesség, a kitartás, a csapatmunkára való képesség és az innovatív gondolkodás lesznek szerintük a fő elvárások.

Ha a konkrét szaktudás már nem olyan fontos, akkor fontos-e még a diploma? Ha öt év alatt olyan sokat változik a világ, hogy mire valaki kikerül az egyetemről, addigra elavul a tudása, akkor minek egyetemre járni? Manapság már mindent meg lehet tanulni YouTube-videókkal, sok esetben gyorsabban, mint a formális képzéseken.

A munkaerő-közvetítésben szerzett közel húszéves tapasztalatunk azt mutatja, hogy sok cég lazított az elvárásokon a diploma kérdésében, és ha valaki átmegy a szakmai teszteken, és a nyelvtudása megfelelő, úgy is tud érvényesülni, ha nincs diplomája, különösen az IT-s és mérnöki területen.

Csak a szakmai alázat hibádzik

Jelenleg a pályakezdők munkahelyi beillesztésénél a legnagyobb problémát a munkaadók számára a szakmai alázat és kitartás hiánya, a motiváció megtartása és a generációs nehézségek jelentik.

A szakmai alázat kérdése a kutatás több pontján is hangsúlyosan visszatért. A munkaadók 70,5 százaléka érzi úgy, hogy ez komoly nehézség, míg a pályakezdők az önértékelésüknél ezen a téren semmilyen problémát nem érzékelnek, sőt… sokan egyik fő erősségüknek tartják az alázatot.

De mit is jelent a szakmai alázat? Mi az, ami olyan sokszor kiveri mostanában a biztosítékot a munkaadói oldalon? Felmérésünkben a következő mondatokkal találkoztunk: „a fiatalok nem bírják a kudarcot”, „ha nincs azonnali sikerélménye, feláll és elmegy”, „úgy viselkedik, mint aki jobban ért a szakmához, mint a tíz éve a pályán lévő kolléga”, „azt várják, hogy folyamatosan ki legyenek szolgálva, egy fűszálat sem hajlandók keresztbe tenni”.

A fiatal munkavállalók a munkahelyet már nem egy konstans helynek képzelik el, hanem izgalmas projektek sorozatának. Nem a céghez kötődnek, nem alakul ki az a klasszikus értelemben vett lojalitás, amit a mai X generáció elvár.

Az internet mondja meg, mi leszel, ha nagy leszel

„A munkaadók 64 százaléka úgy véli, hogy a friss diplomásoknak nincs reális pályaképük, míg a diákok 65 százaléka azt gondolja, hogy nagyon is tisztában van vele, mi vár rá a munkahelyen.” 

De honnan is kellene tudniuk? Mi segít a diákoknak a pályaorientációban? Az iskolai pályaorientációt csak 15 százalék tartotta hasznosnak. A legnagyobb szerepe az internetről gyűjtött információknak és a barátoknak van. A család befolyásoló szerepe csak 43 százalék, a tanároké pedig egészen elhanyagolható (2%).

Ha a jövőről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az automatizáció és a robotizáció hatásait.

Robotizáció? Ugyan már…

„A megkérdezettek 72 százaléka érzi úgy, hogy a robotizáció az ő munkáját nem fogja érinteni, 12 százalék pedig bizonytalan benne. Csupán 16 százalék gondolja azt, hogy a robotok képesek lesznek elvégezni a munkáját.”

Várhatóan ennél lényegesen többen fognak arra kényszerülni, hogy a robotizáció miatt munkakört váltsanak, vagy teljesen új területre képezzék át magukat. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy erre nemcsak húszévesen kell képesnek lenni, hanem ötven- vagy hatvanévesen is.

Yuval Harari történész és filozófus Homo Deus – A holnap rövid története című remekművében jól összefoglalja az aranyszabályokat, amelyek leginkább hasznára válnak a jövő munkavállalóinak: A legfontosabb, hogy tiszta legyen számodra, hogy: „Ki vagy te?” Ragadj meg minden alkalmat, ami segít önmagad megismerésében. Mivel rengeteg változásnak leszel kitéve folyamatosan – ami sok stresszel jár együtt –, törekedj arra, hogy képes legyél megőrizi a mentális rugalmasságod és érzelmi egyensúlyod. „És vigyázz, van konkurenciád. Ha nem sietsz, a mesterséges intelligencia hamarosan jobban fog ismerni téged, mint te saját magad.”

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia című lapban jelent meg. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt. 

HA MÉG TÖBB PSZICHOLÓGIÁRA VAGY KÍVÁNCSI, GYERE EL HR & PSZICHOLÓGIA KONFERENCIÁNKRA!

HR & Pszichológia konferencia. A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért!

A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

Te is azért mentél HR-esnek, mert érdekel az ember a munkafolyamatok mögött? Talán még a pszichológia tudománya sem áll távol tőled?

Végre egy konferencia, ahol szó lesz a munkavállalók lelkéről, mentális egészségéről is, a szervezeti kiegyensúlyozottság megteremtésének módjairól, na és persze nem utolsó sorban Rólad is.

Tanácsok, tudnivalók pszichológusoktól - hétköznapi használatra.

A hr szakma emberi oldala kerül a fókuszba, amiért ezt a szakmát a legtöbben választották. Hogyan teremtsenek egyensúlyt a szervezetben és magukban, miként tegyenek a valódi jóllétért?

A programváltozás jogát fenntartjuk!

Részvételi díj:
Teljes árú jegy: 43 900 Ft+áfa/fő
Csoportos jelentkezés 3 főtől: 36 900 Ft+áfa/fő

A jelentkezési lap IDE kattintva tölthető le!

Időpont: 2018. november 29.
Helyszín: Hatszín Teátrum (1066 Budapest, Jókai utca 6.)
Kontakt: Matiszkó Kitti,  [email protected] , 06 1 430 4570