A vállalatok szellemi vagyona, vagyis az olyan immateriális javak összessége, mint a szabadalmak, védjegyek, szerzői jog, üzleti titkok és know-how, rendkívüli értékkel bírnak. Segítségükkel a vállalat megakadályozhat másokat az egyedi termékei, bizalmas üzleti modellje, vagy például a márkaneve és arculata másolásában. A szellemi tulajdoni védelmi formák átgondolt használata lehetővé teszi a vállalat számára, hogy differenciálja magát a piacon, javítsa az ügyfélélményt, és növelje a vásárlói lojalitást, ezáltal előnyt érjen el a versenytársakkal szemben. A szellemi vagyonhoz kapcsolódó kizárólagos jogok ugyanakkor közvetlen, azonnali bevételt is eredményezhetnek, például azáltal, hogy a vállalat e jogokat licenszbe adja, akár egy franchise hálózat létrehozása útján.
A szellemi vagyon azonban csak akkor ér bármit is, ha a vállalatok megfelelő erőfeszítéseket tesznek annak védelmére, és fellépnek a jogosulatlan felhasználásokkal szemben. E téren kiemelt jelentőséggel bír, hogy a munkavállalók fluktuációjával óhatatlanul is folyamatosan változik azon személyek köre, akik ezekhez a kiemelten bizalmas információkhoz hozzáférnek.
Jelentkezés az ingyenes üzleti reggelire ide kattintva!
Szellemi tulajdoni rendelkezések a munkaszerződésekben
A vállalat szellemi vagyonának védelmére már a munkaszerződések megkötése során is érdemes hangsúlyt fektetni. Különösen akkor, ha a vállalat az innovatív szférában, az IT szektorban, vagy a kreatív iparágakban tevékenykedik, melyek különös mértékben támaszkodnak a szellemi tulajdon különböző formáira.
Általánosságban elmondható, hogy a magyar iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok alapján a munkavállaló által a munkaviszonya során létrehozott szellemi tulajdon általában a munkáltatót illeti meg, de ezt nem szabad magától értetődőnek tekinteni. A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállaló munkaszerződésében olyan egyértelmű rendelkezések szerepeljenek, amelyek közvetlenül foglalkoznak a szellemi tulajdonjogokkal, és kifejezetten egyértelművé teszik, hogy a munkaviszony során létrehozott szellemi tulajdon a munkáltatót illeti meg. A szerződésnek azt is világossá kell tennie, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó rendelkezések a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaviszony megszűnése után is érvényesek. Érdemes kitérni továbbá a díjazás kérdésére is.
Eltérő kezelést igényelnek azon esetek, amikor a vállalkozás nem munkaviszony, hanem megbízásos jogviszony keretében dolgoztat, mely az IT szektorban gyakran előfordul. Erre az esetre ugyanis, eltérően például az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatától, nem terjednek ki a munkaviszonyban létrehozott művekre vonatkozó speciális rendelkezések. Ezért a szellemi tulajdon vállalat általi megszerzését és használatát minden esetben egyedi módon és részletesen szabályozni szükséges.
Versenytilalmi megállapodások
A versenytilalmi megállapodások alapvető célja a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme. A versenytilalmi megállapodások tipikusan a munkaviszony megszűnését követően korlátozzák a munkavállalókat abban, hogy a munkáltató versenytársainál munkát vállaljanak vagy vagy a munkáltatóval versengő üzleti tevékenységet folytassanak. E megállapodásokban gyakran kikötnek ún. elcsábítási tilalmat is, amely abban korlátozza a munkavállalót, hogy más volt kollégái részére állásajánlatot tegyen vagy őket arra bírja rá, hogy a munkáltatónál fennálló jogviszonyukat megszüntessék. Fontos tudni, hogy ilyen megállapodás ugyanakkor érvényesen csak megfelelő ellenérték fizetése fejében köthető.
E megállapodások tehát fontos szerepet játszanak a vállalatok gazdasági érdekeinek védelme terén, ugyanakkor a gyakorlatban sokszor tapasztalható, hogy pontatlanok, nem kellőképpen kidolgozottak, ami a vállalatot akadályozhatja a megfelelő jogérvényesítésben.
Titoktartási megállapodások
A titoktartási megállapodások segítenek megvédeni a céges információkat, üzleti titkokat és az ügyfelek adatait az illetéktelen személyektől. Ezek az információk lehetnek többek között pénzügyi adatok, szellemi tulajdon, üzleti stratégiák, terméktervek, vevői adatok. A munkavállalók a cégen belül hozzáférnek ezekhez az információkhoz, és a titoktartási megállapodások megakadályozzák őket abban, hogy ezeket az információkat bárki másnak továbbítsák, vagy használják az üzleten kívüli célokra. Az ilyen információk védelme kulcsfontosságú a cégek számára, hiszen azok elvesztése vagy kiszivárgása súlyos pénzügyi és hírnévbéli következményekkel járhat.
Mit tehetünk, ha megtörténik a baj?
A fentiekben kitértünk arra, hogy milyen megállapodásokat érdemes kötni arra, hogy az üzleti titkokat a vállalatok a "vállalaton belül" tartsák. De mi történik akkor, ha azokat valaki mégis megsérti, például közzéteszi őket, lementi saját magának vagy a megszerzett titkok alapján előállít egy versenytárs terméket? Ekkor a sérelmet szenvedő fél (azaz akinek az üzleti titkai "kikerültek") bírósághoz fordulhat. De mit is lehet ott kérni?
Az ilyen perekben egészen sokféle kérelemmel mehetünk a bírósághoz: kérhetjük, hogy a jogsértőt a bíróság kötelezze az üzleti titoksértés abbahagyására, illetve attól esetleg a jövőre nézve is tiltsa el, kérhetjük továbbá azt, hogy a bíróság határozata alapján adjon át minden dokumentumot vagy eszközt, ami az üzleti titkokat tartalmazza, avagy azt semmisítse meg. Ha az üzleti titkokat a jogsértő azért szerezte meg mert az alapján versenytárs terméket hozott létre, akkor kérhetjük az így létrejött termék megsemmisítését, forgalomból kivonását avagy visszahívását. Ezek mellett – feltéve, ha sikerül azt bizonyítani – akkor pénzügyi igényt is elő lehet terjeszteni, melyben azt az összeget lehet követelni, mint amennyivel a jogsértő gazdagodott.
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda üzleti reggelije május 9-án 9 órakor kezdődik a Váci út 76. szám alatti Capital Square irodaházban. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezzetek május 4-ig ezen a linken.
(x)
