Hirtelen negatív változás esetén természetes reakció lehet tőlünk, vezetőktől, hogy robotpilóta üzemmódba kapcsolunk. Minden idegszálunkkal, erőnkkel és figyelmünkkel célra tartunk, feladatfókuszúvá válunk, krízist kezelünk, behúzzuk a féket, kockázatcsökkentő üzemmódra kapcsolunk, kizárólag operatív működésre váltunk.
Ez természetes emberi reakció, és bizonyos szempontból a lehető legjobb reakció. Van pár dolog azonban, amiről nem eshet le a figyelmünk akkor sem, ha ez most extra erőfeszítést kíván tőlünk, vezetőktől.
1. Maradj éber!
Szeretem ezt a kifejezést. Számomra ez az arany középút a „félelem által vezérelt akciótervezés” és az „úgysem tehetünk semmit blokkoltsága, fagyottsága” között. Azt könnyű belátni, hogy a blokkoltság most nem alternatíva. Épp úgy rossz stratégia azonban az is, ha hagyjuk a jövő iránti szorongást úrra lenni magunkon, és ennek a paradigmájából hozunk döntéseket. Amikor éberek vagyunk, észrevesszük a külvilág jelenségeit, és külön tudjuk választani az ebből relevánsat a számunkra fölöslegestől. Reagálunk arra, ami számít, ami konstruktív, és nem hagyjuk, hogy befolyásoljon az, ami nem számít, destruktív vagy nincs rá hatásunk.
2. Használd a rést!
S. Covey A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása című könyvében ír arról, hogy a minket ért ingerek és az arra adott válasz között mindig van egy rés. Ebben a résben van lehetőségünk dönteni arról, hogy hogyan reagálunk, mit érzünk, gondolunk vagy cselekszünk. Jogosan merülhet fel a kérdés, mi alapján hozzak döntést a résben? Békeidőben is az erre a válasz, hogy az alapértékeink szerint, de azokban a napokban, amikor káosz van, fontos, hogy vezetőként nehéz helyzetben visszatérjünk az alap vezetői értékeinkhez, és az alapján reagáljunk egy-egy helyzetre. A vezetői értékeink most különösen fontos iránytűvé válnak ahhoz, hogy ne térjünk le a helyes útról, és hiteles döntéseket hozzunk.
3. Figyelj a munkatársaidra!
Nagy nyomás és hatalmas felelősség van most rajtunk vezetőként. Jól kell bánnunk a kapacitásainkkal, és annak jelentős részét a munkatársaink támogatására kell szánnunk. Jól emlékszünk az előző válságra és arra, hogy azok a cégek álltak elsőként talpra, akik nem véreztették ki a humán erőforrásukat. Itt nem az elbocsátásra gondolok. A munkavállalók a pszichológiai szerződésüket is fel tudják mondani, és egy kiélezett helyzet könnyen hozhatja ezt. Tartsuk őket a figyelmünk középpontjában, adjunk visszajelzést, fejlesszünk, mentoráljunk, bátorítsunk, tájékoztassunk korrektül és rendszeresen. Ne az ő támogatásuk legyen az első, amit lehúzunk a szerepeink és a költségek közül. Ha vége a válságnak, motivált, elkötelezett és jól képzett csapatra lesz szükségünk!
4. Légy vezető az online térben is!
Ha abból indulok ki, milyen rövidtávú pozitív következménye van ennek a helyzetnek, elsőként jutott eszembe, hogy néhány halogatott (Fontos, de Nem sürgős) dolgot pár óra vagy nap leforgása alatt meg kell/kellett tanulnunk. Elsőként az online térben való munkát. Leginkább azt, hogy ez nem lesz olyan, de még hasonló sem, mint a személyes tér, de attól még működik. Az online térben való munka azonban jóval több annál, mint hogy innentől kezdve majd telefonon, emailben vagy Skype-on dolgozunk. Ez akkor jó lehet, ha amúgy sokat vagyunk együtt a személyes térben vagy ha csak 1-2 hétig tart ez a helyzet. Azonban a legoptimistább tippelések is hónapokat jósolnak, tehát meg kell tanulnunk azt, hogyan legyünk az online térben feladat- és kapcsolatfókuszúak egyszerre, hogyan maradjon meg a bizalom, az elköteleződés, a motiváció és a jövőben való hit.
5. Vigyázz magadra!
Akár kezdhettem volna ezzel is, hiszen a saját szerepeink tekintetében és a saját életünk tekintetében mi vagyunk a legfontosabb erőforrásunk. Ha mi jól vagyunk, van elegendő energiánk, akkor stabilak tudunk maradni ebben a turbulenciában. Vegyük fel tehát a todo listánkra a regenerálódást, és ez most fontosabb, mint bármikor eddig. Amikor repülőn utazunk, és a légi utaskísérő elmagyarázza a szabályokat, beszél arról is, hogy ha a kabinban csökken a nyomás, magától leesik majd az oxigén maszk. Amikor ez megtörténik, tedd a maszkot a... Nem, nem a melletted ülőre, nem a gyerekedre, vagy a párodra, hanem magadra. Csak akkor tudsz jól segíteni, jól dönteni, stabilnak maradni, ha jól vagy, van kapacitásod lelkileg, mentálisan és fizikálisan egyaránt.

