Alvin Toffler amerikai jövőkutató már 1970-ben megjósolta az otthoni munkavégzésre történő rendszerszintű átállást. A koronavírus-járvány következtében létrejött tartós home office-t viszont a különböző cégkultúrák eltérő módon üdvözölték, és az otthonról végzett munka hatékonyságát is többen megkérdőjelezik. Az amerikai Pew Research Center 2020-as elemzése szerint a minimális csapatmunkát ellátó munkavállalók esetében viszont kifejezetten növeli a termelékenységet és az elégedettséget a távmunka nyújtotta lehetőség. Érdemes viszont látni, hogy a munkahelyeken a csapatmunkát nem igénylő feladatkörök kisebb arányban vannak jelen, és a csapatmunkában stresszhatást okozhatnak a távmunka körülményei.
Egy klasszikus csapatjátékos személyiséggel rendelkező munkavállalónak egyébként kifejezetten erős az összetartozás tudata, és döntéseikre általában befolyással vannak az érzelmeik, emiatt nekik valóban kihívást jelenthet tartósan távol maradni a munkaközösségüktől. Mindezt már Magyarország legnagyobb kommunikációs ügynökségcsoportja, a Lounge Group átfogó kutatásából tudhatjuk meg, ahol Munkadinamika projektükben a szakemberek arra keresik a választ, hogy vállalati megközelítésben a pandémia milyen pszichológiai hatásokat hozott, és milyen újszerű viselkedések alakultak ki. Ezekkel összefüggésben pedig vizsgálják, hogy hogyan növelhető a munkavállalói jólét és hatékonyság a járvány utáni időszakban is.
A home office alkalmazása várhatóan hosszú távon velünk marad, azonban a kutatócsoport arra következtetett, hogy az otthoni munkavégzési modellek másként hatottak az eltérő munkavállalói személyiségekre, hiszen a visszahúzódóbb, komfortzóna kedvelők teljesítményét akár kifejezeten serkentheti is a home office. A hirtelen munkamodellváltással viszont a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tartós otthonlét kezdeti izgalmát számos társadalmi csoportban – több tünet mellett – a félelem, a szorongás és a depresszió váltotta fel, ezek pedig munkavégzésre is rányomhatják a bélyeget.
„A post-COVID tüneteket vállalati környezetben lényegében post-HOME OFFICE tünetekként is felfoghatjuk. A munkavállalók úgy kényszerültek tartós otthoni munkavégzésbe, hogy a cégek nem rendelkeztek kollektív tapasztalattal a felmerülő kérdésekben, és a különböző országokban párhuzamosan kísérleteztek munkaszervezési újításokkal” – mondta Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója.
A Munkadinamika kutatás szerint van a tünetek mögött egy közös motívum: méghozzá a megváltozott kontroll az életünk felett. Gondoljunk csak bele, hogy a távoktatási rendszerben a tanár számára ahogyan csökkent az irányítás lehetősége a diákjai felett, úgy nőtt meg a szülő szerepe és kontrollja ezzel egyidejűleg. Ez a változás ment végbe lényegében a munkahelyeken is: a munkaadó bizonyos fokig elvesztette a kontrollt a munkavállalói felett, de ezzel egyidejűleg a munkavállaló megnövekedett kontrollt tapasztalt az otthonában az online munka új körülményeinek következtében.
A válsághelyzet bizonytalanságainak hatásait szemléltetve a kutatócsoport egy játékos pszichológiai próbatétel formájában úgynevezett kontrollszimulátort is létrehozott, az összetett kutatási eredmények pedig új munkaszervezési modellek kialakulását jelzik előre. A Munkadinamika kontrollszimulátorban eddig több mint 130 fő vett részt, ahol a játékosoknak különböző, képtelen helyzetekben kellett feladatokat megoldani. A résztvevők a játékok előtt a Lounge Group saját fejlesztésű személyiségtesztjét is kitöltötték, ami azt demonstrálta, hogy a különböző karakterek mennyire másként reagálnak arra, amikor kicsúszik az irányítás a kezükből, vagy extra figyelemben részesülnek.
Itt voltak olyan résztvevők, akik a játékok megoldása alatt szitkozódtak, és szóban fejezték ki az idegességüket: harmaduk csapatjátékos személyiségtípussal rendelkezik. A csapatjátékos karakterjegyet viselők közül továbbá többen feladták a játékokat, tehát őket nagyobb eséllyel blokkolhatja a kontroll változása. Szemben mondjuk azokkal a személyiségtípusokkal, akik szerint az az élet értelme, hogy a komfortzónájuk határait tágítsák, és emiatt mindig új kihívásokat is keresnek. A kutatócsoport szakemberei úgy látják, hogy az elmúlt időszak válsághelyzete szavatolja, hogy új munkaszervezési modellek vannak kialakulóban, amiben a kontroll mellett a munkavállalói személyiségtípusoknak is központi szerepe lehet.
„A koronavírus-járvány kirobbanása egy igazi katalizátor volt a klasszikus vállalati munkamodellek fejlődésére nézve. A születő rendszerek azonban egyelőre még szemmel láthatólag keresik önmagukat, ezért is nagyon fontos, hogy átfogóan kutassuk a jelenséget” – tette hozzá Volosin-Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője.
A visszahúzódóbb, komfortzóna kedvelők számára kifejezetten serkentő lehet a gyakoribb home office, de ha a munkanapjuk során az egyéni határküszöbük feletti megbeszéléseken kell részt venniük, akkor már megváltozhat a kontrollérzetük, ez pedig a teljesítményükre többnyire negatív hatással lehet. Azok a munkavállalók viszont, akik számára a közösség és ezáltal az összetartozás érzékelése a fő hajtóerő, sokkal rosszabbul élhetik meg a tartós otthoni munkavégzést.
Ahogyan a jövőkutató Toffler mondta, a 21. század analfabétái nem azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, a
tanultakat elfelejteni és újratanulni. Kutatási eredményeik alapján a Munkadinamika projekt szakemberei szerint a cégek életében új munkaszervezési modellek mutatkozhatnak meg, és az újonnan létrejövő formulák már fel fogják értékelni a vállalati önismeretet, ami lényegében a munkatársak teljesítőképességét is előbbre lendítheti. Ezáltal a home office infrastruktúrák alkalmazása is szervezettebb, egészségesebb rendszerben forrhatja ki magát.
