2025 júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,712 millió főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2025. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4681 fő volt, 30 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 24 ezer fővel, 2,477 millió főre mérséklődött, míg a nők esetében a létszám lényegében nem változott, 2,203 millió főt tett ki.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,506 millió fő dolgozott, mely 41 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A közfoglalkoztatottak létszáma 69 ezer fő, a külföldön dolgozóké pedig 105 ezer fő volt.
A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 75,3 százalék volt.
Ez az érték a férfiak esetében 79,1 százalékot, a nők körében pedig 71,4 százalékot mutatott.
A 2025. május–júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalék volt.
A férfiak esetében a munkanélküliek száma 113 ezer, a nőknél 100 ezer főt tett ki. A ráta mindkét nem esetében 4,3 százalék volt, mely gyakorlatilag megegyezett az előző év május és július közötti értékkel.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,5 hónapot vett igénybe, a munkanélküliek 42,5 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 29,2 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. július végén az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal, 221 ezer főre mérséklődött.
Érdemi feszültségek jöhetnek a munkaerőpiacon
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái a piaci konszenzusnál némiképp kedvezőbb képet festettek 2025 júliusában. A modellbecslés adata ugyanis immáron harmadik hónapja 4,3 százalékon stagnáló munkanélküliségi rátát jelez – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés május–július időszakra vonatkozóan 0,2 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődő rátát mutat. Ez nagyjából megfelel a 2024 negyedik negyedéve óta megfigyelhető stagnáló trendnek. A munkanélküliek számát illetően a két statisztika alapján a csoport létszáma valamivel 210 ezer fő felett alakult – tette hozzá a közgazdász.
A részleteket böngészve a havi adatok alapján azt látni, hogy folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása. Ugyanakkor ezúttal jelentősen (havi alapon közel 36 ezer fővel) csökkent az inaktívak száma, ami többségében az aktívak számának növekedésében csapódott le. Eközben a 32 500 fővel emelkedő foglalkoztatás (májusról júniusra) arra enged következtetni, hogy elsősorban szezonális munkák miatt léptek be az inaktívak a munkaerőpiacra. A munkanélküliek száma minimálisan csökkent csupán. A legfőbb kérdés, hogy a szezonális munkák kifutásával visszatér-e a korábban látott lassú csökkenés a foglalkoztatotti létszámban, vagy bekövetkezik a platózás – fejtette ki Virovácz Péter.
Mivel júliusban mind a keresleti, mind a kínálati oldal – lényegében kéz a kézben – bővült, így az aktivitási és foglalkoztatási ráta emelkedése mellett tudott stabil maradni a munkanélküliségi ráta. „Az elmúlt hónapokban ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy ezek a ráták érdemben beragadtak. Most ebben is látszik némi változás, hiszen a háromhavi átlagok adatai alapján mind az aktivitási arány, mind pedig a foglalkoztatási ráta csúcsra ugrott. Előbbi 2024 nyara óta nem látott magas szinten áll, utóbbi pedig historikusan most a legmagasabb. Persze itt továbbra is a szezonális hatások érdemben befolyásolják ezeket a mutatókat. Mindenesetre hosszabb idő után végre érdemi pozitív fejleményről számolhatunk be. A munkaerőpiac ezáltal továbbra is feszes, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat, amelyek egy három éve stagnáló gazdaságban próbálnak egyre magasabb, és jövőre várhatóan ismét jelentősen megugró bérköltségeket kigazdálkodni” – fogalmazott.
Kifejtette: a munkaerőpiaci kínálati oldalán nem várnak érdemi változást a jövőben.
Demográfiai fordulat nem várható, miközben a megdráguló munkaerő és a gazdasági fordulat hiánya tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet.
Meglátásunk szerint a munkavállalók alkupozícióját az előirányzott 13 százalékos jövő évi minimálbér emelés erősíti, míg a gazdaság általánosan gyenge teljesítménye rontja. Ez a folyamat érdemi feszültségeket generálhat a munkaerőpiacon a jövőben, és ha nem indul be a gazdaság, akkor egyre valószínűbb, hogy a vállalatok a bértömeg szinten tartását a bérek elvárt emelése, a foglalkoztatotti létszám csökkentése és a fogyasztói árak emelése mellett próbálhatják biztosítani – hangsúlyozta az elemző.
Az ING a friss adatok fényében sem módosítja munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5 százalék körül mozoghat az állástalanok aránya az év hátralévő részében, miközben a kockázatok egyértelműen a munkaerőpiac további gyengülésének irányába mutatnak.
A cikk eredetileg az Index oldalán jelent meg.
(Kép forrása: Freepik)
