A Volánbusz Zrt., a Rail Cargo Hungaria, valamint a GYSEV Zrt. segítségével sikerült közelebbi képet kapni arról, miként alakul jelenleg a foglalkoztatás a szállítási iparágban és milyen alapvető változások elé néznek ezek a társaságok – vázolta fel a projektet a szakember. Balázs László, a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) docense a pályázatról elmondta, hogy annak három meghatározó része volt: az említett három szervezet adatszolgáltatása támogatta a kutatás megalapozását, s ezen adatok segítségével sikerült kialakítani a kérdőíveket, valamint fókuszáltan feltenni a kérdéseket, illetve a kérdőív kiegészítéseként az említett szervezetek humán szakembereivel készültek mélyinterjúk.

Balázs László hozzátette, hogy a Covid-világjárvány gyökeresen változtatta meg a munkaszervezési szokásokat is, amelyre a kérdéssor is kiterjedt. Mint elmondta, azt igyekeztek megvizsgálni, hogy a munkavállalók mennyire nyitottak az atipikus munkavállalásra, így például a távmunkára, a home office-ra. 

A válaszok azt mutatják, hogy a vizsgált populációban a távmunka heti egy-két napban teljesen elfogadott és komfortos a munkavállaló számára, azonban ettől nagyobb otthoni munkavégzés már nem bizonyult hatékonynak, hosszútávon pedig a munka elvesztését jelentheti.

Szabó Imre, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének szakértője ezt azzal egészítette ki, hogy a szállítási ágazat ezzel együtt különleges helyzetben van, hiszen egy állandóan működtetendő közszolgáltatásról van szó. Az állam ugyanazt a volumenű közszolgáltatást rendelte meg ebben a Covid-helyzetben is, így meg tudják tartani a foglalkoztatás színvonalát – egészítette ki. A vasúti közlekedésben kifejezetten erős a szociális háló, a munkáltató is tudja, fontos, hogy fennmaradjon a szolgáltatás, hiszen a vonatoknak menniük kell, ezért az alkalmazottakat nem is érte veszteség – mutatott rá. Szabó Imre ugyanakkor hozzáfűzte: ettől még a munkaerőhiány továbbra is fennáll, sok álláshirdetése van a vasútnak jelenleg is.

Az elvégzett kutatások eredményeit összegezve Balázs László úgy fogalmazott, hogy meghatározó az a létszámhiány, amellyel minden szervezet küzd, és vannak olyan kulcspozíciók, ahol nehéz megfelelő, szakmailag kvalifikált munkaerőt alkalmazni; ezért szükség van egy olyan módszertan kidolgozására, amely támogatja az erősen hierarchizált szervezetek rugalmasságának segítését.

(x)