hrpwr.hu
Becsült olvasási idő: 2 perc
Hatalom és tudás: ez kell ahhoz, hogy egy szakma magas presztízsű legyen a magyarok szemében

Korábban megírtuk, melyek voltak a 2018-as év legstresszesebb munkahelyei, illetve azt is megmutattuk, milyen állásokról álmodoztak a tavalyi évben az emberek. Most egy közelmúltbeli felmérés nyomán fény derül arra is, hogy a magyar munkavállalók milyen presztízst tulajdonítanak az egyes foglalkozásoknak. Az eredményeket a HRCENTRUM  foglalta össze.

Több mint negyvenezer embert kérdezett meg a statisztikai hivatal arról, mi a véleményük a különféle foglalkozásokról. Az átlagolt presztízsben a legtöbbet a hatalom és a tudás nyomott a latban, valamint az is sokat számított, hogy mennyire divatos valami - számol be az Index nyomán a HRCENRUM. Ez volt a harmadik ilyen felmérés, érdemes megnézni, mi és hogyan változott a nyolcvanas évek eleje óta.

A Központi Statisztikai Hivatal harmadik alkalommal vizsgálta, hogy mit gondolnak az emberek a különböző foglalkozásokról. A megkérdezett 43 ezer embernek öt szempont alapján kellett értékelni különböző szakmák presztízsét:

  • mennyit lehet keresni,
  • mekkora hatalom, befolyás jár vele,
  • mennyit kell tanulni érte,
  • mennyire hasznos a társadalom számára,
  • az adott foglalkozás mennyire vonzó vagy divatos manapság.

Meglepő eredmények

A mind az öt szempontot átlagoló, általános lista élén a diplomás egészségügyi dolgozók és a felsőoktatási alkalmazottak vannak. A listából kiderül, hogy az emberek a magas képesítést igénylő, a nagy felelősséggel járó, valamint az oktatással, államigazgatással kapcsolatos munkákat tartják magas presztízsűnek. A lista aljára kerültek a szexmunkások, a kábítószer-kereskedők, az utcaseprők, segédmunkások, konyhai kisegítők. 

A kórházigazgató vezeti a rangsort, de az egyházi vezetők is magas presztízsűnek számítanak, a katonatisztek előtt vannak. A pap, a rabbi és a közkatona viszont az első ötvenben sincsenek benne. A filozófusok és a politikusok a középmezőnybe kerültek, ahogy a rendőr is. Ebben a ligában van még egyébként az író-költő, az újságíró és a festőművész. A középső harmadban még bent van a könyvtáros, a futballista és a buszsofőr is, de éppen lemaradtak a burkoló, a masszőr és a sírkőfaragó.

Vezetnek a politikusok, de a futballisták rosszul jártak

A keresetet nézve az emberek szerint a bankelnök az első, valamint az EU-parlamenti és az országgyűlési képviselő, és általában a politikus. Társadalmi hasznuk alapján az egészségügyi munkákat értékelik a legtöbbre, a sebész, körzeti orvos, gyermekorvos, mentős, fogorvos az elsők, őket a tűzoltó követi. A lista végére szorulnak ismét a szexmunkások, a kábítószer-kereskedők, de nem tartják a társadalom számára hasznosnak a futballistákat és a parkolóellenőröket sem az emberek.

A joghoz és az egészségügyhöz kapcsolódó munkákról gondolták azt a megkérdezettek, hogy sok tanulás szükséges hozzájuk. A listát az egyetemi rektor vezeti, és ebben a kategóriában is a végére kerültek az illegális cselekmények, az alkalmi, képzettséget nem igénylő munkák, valamint a szexmunka. A plasztikai sebészt tartják az emberek a legdivatosabb foglalkozásnak, ezt követi a tévés műsorvezető, valamint az ügyvéd.

Nem korrelál egymással a jól fizető és a társadalmilag hasznos

Eltérés tapasztalható egyes munkák vélt társadalmi haszna, és a nekik tulajdonított jövedelem között. A leginkább hasznos, de leginkább alulfizetett munka az emberek szerint a mentős, a kórházi ápoló, de helyet kap még az első 10-ben a tűzoltó és a pék is. Ezzel szemben túlfizetett foglalkozások, amiknél tehát rossz a hasznosság és a jövedelem aránya a drogkereskedő, a luxusprostituált, a futballista és a politikus, valamint az országgyűlési és a EU-parlamenti képviselő.

Érdemes megtekinteni az Index álral összeállított Infogramot is az átlagolt presztízs alapján készített rangsorról, még számos érdekesség szerepel benne.