Íme az öt szokás, amelyeket jó eséllyel úgy gyakorolsz, hogy magad se veszed észre.

1. Nem figyelsz oda az egészségedre.

Veled is előfordul, hogy annyira belemerülsz a munkába, hogy szünetet sem tartasz, esetleg étkezéseket is kihagysz? Ez a „sztahanovista” tempó egyáltalán nem dicséretes, még a legszigorúbb munkaadó szemében sem lehet követendő példa. Ha nem hagysz időt magadnak a pihenésre, az étkezésekre, ha a munkaállomásáról elgémberedett tagokkal, kivörösödött szemekkel, ideges gyomorral állsz fel a nap végén, esetleg haza is viszel munkát, és a hajszolt életvitelt munkaidőn kívül is folytatod, azzal az egészségednek ártasz, és hatékonyságodat, munkaképességedet, teljesítményedet rontod. Ugyanígy, ne érezd a cég iránti dicséretes önfeláldozásnak, ha kisebb betegséggel mész be dolgozni. Épp ellenkezőleg: munkatársadait veszélyezteted, amikor fertőző betegségről van szó, ráadásul a saját felépülési idődet nyújtod el.

A testmozgás jótékony hatással van a fizikai és mentális egészségre, továbbá a hangulatunkra és a produktivitásunkra is. Ha ez eddig kimaradt volna az életébünkl, mert egyszerűen nem szeretünk mozogni, próbáljuk csak ki 3 hétig, hogy mennyivel jobban érezzük magunkat már pár perc mozgás után is – azért 3 hét, mert a szakemberek szerint egy új szokás kialakulásához legalább ennyi időre van szükség. Jóga, tánc, úszás, biciklizés, spinning, súlyemelés? Mindenkihez más illik, ezért érdemes addig keresni, amíg meg nem találjuk azt a mozgásformát, amely boldoggá tesz minket. A rendszeres testmozgás javítja a kognitív funkcióinkat, pozitívan befolyásolja a vércukorszintünket, aminek köszönhetően még energikusabbak lehetünk.

2. Tétlenkedsz.

A túlfeszített munkatempó ellentétes véglete, amikor pótcselekvéseket hajtunk végre, ahelyett, hogy a feladatra koncentrálnánk. Például engedünk az internet csábításának, és munkaidő alatt szörfözéssel, a közösségi oldalak böngészésével töltjük el az időt. Erről mindenképpen tanácsos leszokni – már csak azért is, mivel a munkahelyi számítógépen minden aktivitásnak nyoma van. Ugyanígy, ha túl sok szünetet tartunk, gyakran szakítjuk meg a munkáját valamilyen ürüggyel, és meg sem próbálunk koncentrálni, sosem fogunk a feladataink végére érni.

Ha csak reagálunk arra, amit az élet, vagy épp az emailfiókunk elénk sodor, akkor nem tudunk sem az időnkkel, sem az életünkkel boldogulni. Kutatási eredmények alapján a konkrét célokkal rendelkező emberek magabiztosabbak és motiváltabbak, mint azok, akik nem rendelkeznek előre kijelölt célokkal és megvalósítási tervekkel. Ezért legyünk proaktívak, és már reggel tervezzük meg előre a munkanapunkat. Figyeljünk oda arra, hogy a céljaink mindig egyértelműek és megvalósíthatóak legyenek! Kezdjük a napot a legproblematikusabb ügyekkel, hiszen az azok megoldásából fakadó megkönnyebbülés nagy energiákat szabadít fel bennünk.

3. Negatívan állsz hozzá a dolgokhoz.

Sem a munkatársak, sem az ügyfelek nem reagálnak jól a gyakran ismétlődő negativitásra: a panaszkodás, mogorva stílus, látványos rosszkedvűség, a magánéleti problémák kéretlen beemelése, indulatosság, frusztráltság könnyen feszültséget válthat ki környezetünkből. Az sem vet jó fényt ránk, ha minden alkalommal elsőként távozunk a céges rendezvényekről, kedvetlenek vagyunk, kitérünk a kapcsolatépítési lehetőségek elől.

Roosevelt is tudta: „A siker legfontosabb összetevője, hogy képesek legyünk jól kijönni az emberekkel.” A sikeres emberek pontosan tudják, hogy céljaik megvalósításához társakra van szükségük. Lehet szakmai vagy személyes kapcsolat, a munka sikere kapcsolatokon múlik. Ha nem találunk társakat, akkor hogyan is bízhatnának bennünk? A gyümölcsöző kapcsolatok titka, hogyha kell, akkor a személyes feszültségekről is megfeledkezünk, és a cél érdekében együttműködünk. Legyünk nyitottak a visszajelzésekre, és mi magunk is bátran fejezzük ki véleményünket a másik munkájáról. A lényeg az együttműködésen van! A sikeres emberek társasága az egyik leghatékonyabb inspirációs módszer.

4. Kevésbé hatékonyan kommunikálsz.

Félreértés forrása lehet, ha kommunikációs stílusunk miatt a mondandónk nem elég egyértelmű – ilyenkor ugyanis a partnernek újra és újra vissza kell kérdeznie, hogy megkaphassa a számára kielégítő választ. Az is zavaró lehet a beszédpartner számára, amikor az üzenet egyértelmű ugyan, de túl sok a kommunikációs zaj van a válaszba kódolva, tehát túl sok a felesleges információ, körítés. Viszont gorombának tűnhetünk akkor, ha túl rövidek a válaszok, és a hatékonyság oltárán feláldozzuk a bejáratott udvariassági formulákat, így jó, ha figyelünk arra, hogy megtaláljuk a középutat.

John Maxwell író és üzleti tanácsadó szerint ahhoz, hogy a siker ajtói kinyíljanak előttünk, jó kérdéseket kell feltennünk. Minél jobb kérdéseket teszünk fel, annál nagyobb lehetőségek nyílnak meg előttünk. A jó kérdés többet ér száz középszerű kérdésnél, ezért a sikeres ember megfontolt kérdező. Tudnunk kell tehát, hogy mit kérdezünk, de legalább olyan fontos, hogy kinek tesszük fel az adott kérdéseket. Nem szabad visszarettennünk attól, hogy akár nagy embereket, a téma szakértőit keressük meg. A jó kérdés a folytonos fejlődés és az életen át tartó tanulás feltétele.

5. Megfeneklesz egy „nemszeretem” munkakörben.

Ha nem hagyjuk nyitva a továbblépés lehetőségét, ha abbahagyjuk az önképzést, és a kapcsolati hálónkat is elhanyagoljuk, akkor előfordulhat, hogy megszokásból, kényelemből vagy más okból maradunk egy olyan munkahelyen, ahol nem érezzük jól magunkat, ahol nem tudjuk igazán a képességeinket kibontakoztatni.

„Légy elég bátor ahhoz, hogy kövesd a szíved és a megérzésedet. Ők valahogy már tudják, valójában mivé is válhatnál. Minden más csak másodlagos” – mondta Steve Jobs. Amíg a legtöbb ember arra vár, hogy egy szép napon majd bekopogtat hozzá a siker, a legsikeresebb emberek a tettek mezejére lépnek. Eltökélten és módszeresen tesznek azért, hogy megteremtsék saját boldogságukat. Többségüket azonban nem a győzelem iránti vágy hajtja, hanem az, hogy kihozzák a bennük rejlő képességek maximumát.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.