A HR is digitalizálódik

A technológia evolúciójánál maradva Tamaskovics Melinda, az L-SOFT Zrt. ügyfélszolgálati és tanácsadói csoportvezetője arról beszélt, hogy a technológia hogyan tudja a HR-folyamatokat is optimalizálni. A humán informatikai szoftverek fejlesztésével és okos HR szoftverek fejlesztésével foglalkozó cég képviselője a HR digitalizációjának, papírmentessé tételének előnyeit mutatta be pár konkrét fejlesztést ismertetve, és felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági és technológia környezeti átalakulások miatt olyan sok kihívás nehezedik a HR szakmára, hogy érdemes minden olyan segítséget kihasználni, amely segíti, zökkenőmentessé teszi a HR-folyamatokat. 

– fogalmazott.

Egy sikeres szervezeti kultúra minden generáció igényeire választ ad

Ez lett a fő tanulsága az ebéd előtti utolsó kerekasztal-beszélgetésnek, amelyen Ferencz Fanni, az Unilever HR vezetője, Hancz Anita, a Wing Zrt. értékesítési vezetője és Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője osztotta meg tapasztalatit többek között a generációs különbségek jellemzőiről. Abban egyetértés volt a beszélgetőpartnerek között, hogy a generációs együttélésben, együttműködésben feszülnek ellentétek és akadnak nehézségek, de természetesen előnyök is. Olyan közös pontokat körvonalaztak a résztvevők, mint hogy a Z generáció tagjai szeretnek gyorsan előrelépni a vállalati rendszerben –ami egy laposabb struktúrájú szervezetnél, amilyen a Siemens Zrt. is lett a szervezeti átalakítást követően – kihívást jelent, vagy, hogy érzékenyek a pozíciójuk megnevezésére, törekednek a hangzatos kifejezésekre. 
Ferencz Fanni szerint sok a negatív sztereotípia kering a Z generáció körül, de alátámasztva a fent említett szempontokat elmondta, hogy 

Érzékenyek továbbá a visszajelzésre, és fontos számukra, hogy a munkájukkal értéket teremtsenek. 

Hancz Anita pozíciójából kiindulva természetesen az irodai tér jelentőségére hívta fel a figyelmet, amelynek ideális esetben válaszolnia minden 5 generáció igényeire. 

„A munkatér a hibrid munkavégzés idején talán még fontosabb lett, most a munkahely egy jelentős találkozási pont, ami egyáltalán nem mindegy, hogy milyen funkciókkal, lokációval és esztétikai megoldásokkal rendelkezik” 

– hangsúlyozta az ipari ingatlanok fejlesztésével foglalkozó szakember. 

Arató Márk a generációs sokszínűséghez visszakanyarodva felhívta a figyelmet, hogy most a fiatalokat övezi egy „hurráoptimizmus”, a Z generáción van a figyelmi fókusz, pedig az idősebb generáció motivációs kihívásaival is foglalkozni kell. 

„Az éppen szakmai csúcsukon lévő, vagy esetleg nyugdíj előtt állókkal kapcsolatos szervezeti és HR feladatok legalább ugyanolyan fontosak” 

– mondta. 

Egy jó szervezeti kultúra ezen kérdések mindegyikére válaszol, és ahogyan azt a beszélgetés moderátora, Makó Ferenc a kerekasztal előtti előadásában kifejtette, a szervezeti kultúra 80 százalékáért a vállalatvezetők felelnek. 

– zárta a kört Makó Ferenc, a Sensa Consulting alapítója. 

Fókuszban a megtartás

Az Ipari HR konferencia délutáni szekciójának két előadása és kerekasztal-beszélgetése is számos fontos témát érintett, behatóbban megvizsgálva a fluktuációt, a munkavállalói motivációt, valamint az ipari szektorban történő vezetőváltások HR-es aspektusait.

Az ebéd utáni első előadást Csikós-Nagy Katalin, fluktuációkezelő szakértő és a munkaerő megtartás nagykövete tartotta MEGTARTÁS – Hogyan tartsd meg munkavállalóidat és legyél úrrá a fluktuációs káoszon? címmel. Előadásában kiemelte, hogy Magyarországon egyre nagyobb gondot jelent a fluktuáció, különösen a nyugdíjazások – kiöregedő munkavállalók – és az alacsony számú új belépők miatt. Hangsúlyozta: a vállalatok fluktuációs költségei jelentősen magasak, de ennek megoldására szerinte a munkáltatóknak abban van felelősségük, hogy a megfelelő munkavállalói élményt biztosítsák, amely segíthet a munkaerő megtartásában. Hozzátette, hogy az ígéretek be nem tartása, a csalódás, valamint az embertelen bánásmód a leggyakoribb okai annak, hogy a munkavállalók felmondanak.

Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR igazgatója tartotta a második előadást Jövőformálók: Motiváció a fizetésen túl – munka, pénz, és még mi? címmel. A szakértő előadásában a munkahelyi motiváció kérdéskörét járta körül a pénz és más tényezők összefüggésében. Rávilágított arra is, hogy bár a fizetés alapvető fontosságú a munkavállalók számára, a hosszú távú elköteleződés és elégedettség elérése érdekében a vállalatoknak a fenntarthatóságra, a diverzitásra és az egyenlő bánásmódra is koncentrálniuk kell. Példaként említette a generációkon átívelő juttatásokat és a folyamatos, nyílt kommunikáció jelentőségét, amely a különböző generációk közötti együttműködést erősíti.

Vezetőképzés, vezetőváltások

A harmadik előadás egy kerekasztal-beszélgetés volt Vezércserék az iparban címmel. Az előadás tematikája az iparban végbemenő vezetőváltások természetrajzát tárgyalta HR-es szemszögből. A beszélgetés moderátora Myat Kornél, a Gyártástrend vezető szerkesztője volt, beszélgetőpartnerei pedig Szüle Mária, a BMW Manufacturing Hungary Kft. HR menedzsment vezetője és Tóth Csaba, a LEGO Manufacturing Kft. nyíregyházi HR igazgatója. A panelbeszélgetés során szó esett a vezetői utánpótlás nehézségeiről, illetőleg a globális tehetségmenedzsment kihívásairól. A beszélgetés legfontosabb szegmense mégis azt taglalta, hogy a vezetők miként segíthetik a vállalatok folyamatos fejlődését. A HR-szakemberek kiemelték: a vezetői készségek fejlesztése, valamint a transzparens tehetségprogramok alkalmazása elengedhetetlen a sikerhez, különösen egy olyan környezetben, ahol a nemzetközi vezetők cseréje gyakori jelenség.

A szakértők számtalan szempontból vizsgálták a munkaerőpiac különböző alakító tényezőit, a délutáni szekció legfontosabb tanulságaként mégis megállapítható, hogy a vállalatok hosszú távú sikeréhez elengedhetetlen a fluktuáció megfelelő kezelése, a munkavállalók elégedettségének fenntartása, valamint a vezetői utánpótlás tervezett és tudatos menedzselése.