A szerzők a spanyolnáthaként elhíresült 1918-as influenza-világjárvány gazdasági hatásainak elemzéséből vonták le a következtetéseiket, amelyek szerint az amerikai városokat egyformán érintették a gazdasági károk, de ahol elég korán megtörtént az emberek elkülönítése, ott a járvány befejeztével gyorsabban visszaállt a gyártás és a banki hitelezés a korábbi szintre.
Ha mindenképp lassul a gazdaság, akkor már érdemes kontrollálni
A járványban érintett területeken jelentősen csökkent az ipari foglalkoztatottság és termelés, és eközben meredeken visszaesett a banki eszközök és a tartós fogyasztási cikkek kereslete is, a vállalati és a háztartási csődök miatt pedig nagyon megnőtt a banki leírások aránya. Átlagosan 18 százalékkal esett vissza egy közepesen fertőzött lakosságú állam ipari termelése, ami a szerzők szerint teljesen összhangban van azzal, hogy a spanyolnátha miatt egyszerre kellett szembenézni kínálati és keresleti oldalról jelentkező gazdasági sokkal.
A szigorú járványügyi intézkedéseknek elvben pozitív és negatív hatásai is lehetnek. Mivel ezek a társas interakciók csökkentésére irányulnak, az ilyen interakciókra épülő gazdasági aktivitás is csökken. Járványhelyzetben viszont ilyen intézkedések nélkül is csökken a gazdaság aktivitása, hiszen az emberek fertőzéstől való félelme miatt csökken a háztartások fogyasztása és a munkaerő-kínálat is. Ezért a határozott járványügyi intézkedések bevezetésével könnyebben mérsékelhetővé válik az így is, úgy is bekövetkező gazdasági válság.
A COVID–19 járványra talán legjobban rímelő spanyolnátha idején különösen számított a gyorsaság: ahol tíz nappal korábban bevezették a járványügyi intézkedéseket (iskolák, színházak, templomok bezárása; gyanús esetek elkülönítése; munkaidő csökkentése; tömegrendezvények, temetések tiltása), ott a járvány lecsengése után 5 százalékkal jobban nőtt a foglalkoztatottság a gyártásban. Ahol pedig 50 nappal tovább életben tartották az intézkedéseket, ott 6,5 százalékkal nőtt jobban ez a foglalkoztatottsági mutató.
Ezek nem óriási, de jelentős különbségek – a tanulmány nem is a gyors és szigorú intézkedésekből fakadó kiemelkedő gazdasági fellendülést hivatott alátámasztani, hanem azt, hogy, az uralkodó nézettel szemben, a gazdaság szinte teljes, de ideiglenes leállása nemhogy nem rontja az elkerülhetetlen válságból való kilábalás esélyeit, hanem még valamivel gyorsabban is helyreállhat a gazdaság ott, ahol a kemény közegészségügyi intézkedéseket időben és kellően bátran bevezetik.
Ez a tanulmány olyan környezetben született az Egyesült Államokban, ahol az elnök eleve viszonylag későn jelentette be a járványügyi vészhelyzetet, és többször hangsúlyozta, hogy húsvétra, vagyis két héten belül szeretné újraindítani a gazdaságot – miközben egy hét alatt 3,3 millióan jelentkeztek munkanélküli segélyért az országban.
Míg a járványügyi szakértők és az egészségügyi dolgozók (valamint az ő véleményükre alapozva az amerikai sajtó nagy része) minél szigorúbb intézkedéseket sürgetnek, a Wall Street Journal például szerkesztőségi vezércikkben írta meg, hogy nem lehet sokáig közegészségügyi okokból veszélyeztetni a gazdaság egészségét.
