Szerinted mi legyen nálunk, előadás vagy workshop? Mi az, amit jobban szeretnének a kollégák? Gondolod, megnéznének egy webinárt?”
Amikor egy mentális egészségprogram összeállítása kerül a fókuszba ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel. Mi alapján érdemes választani akkor, amikor a hatékonyság és a büdzsé kéz a kézben határozzák meg a döntést? Hogyan érdemes a különböző generációk igényeit és tanulási szokásait is figyelembe venni?
Induljunk ki onnan, hogy melyik programelemmel milyen célokat tudunk elérni!
Az előadások hallatán szinte mindenkinek van élménye, akár olyan, melyen kellemesen elszundikált, akár olyan, mely alatt tűkön ülve, lélegzetvisszafojtva várta a csattanót. Egy jó előadás érzelmileg megérint, gondolatokat ébreszt bennünk, inspirál. Többféle célt különböztethetünk meg (tudásátadás, meggyőzés, lelkesítés, szórakoztatás). Ezek függvényében változik a logikai- és az érzelmekre ható üzenetek aránya.
Egy előadás hatást kelt, érdeklődést szít, elszántságot tüzel fel, de ez a hatás gyakran a nap végére már elhalványul és lassan már csak egy gondolatra vagy néhány szófoszlányra emlékszik a hallgatóság nagy része, ha nem emelünk át legalább egy mozzanatot a gyakorlatba. Természetesen vannak kivételek, akik jegyzetelnek, elgondolkodnak, kérdéseket tesznek fel, személyes célokat fogalmaznak meg, azaz továbbviszik és -fejlesztik a hallottakat, náluk az előadás üzenete aktív hatást gyakorol a mindennapokra. De azoknál, akik nem használják ki a lendületet, hogy meg is valósítsanak valamit az elméletből, csupán kellemes emlékként raktározódik el az esemény.
A workshop szóban félreérthetetlenül kódolva van a munka és dolgozni kifejezés, mely egyértelműen arra utal, hogy itt aztán aktívan részt kell venni, kilépni a komfortzónából. A fő cél, hogy a gyakorlatban, egy-egy témát mélységeiben körüljárjunk, így nemcsak elindul egy gondolat, hanem konkrét viselkedésbeli változásokba is át tud fordulni. A workshopok módszertanát színesítheti az improvizációs színészek bevonása (ez egy új irány, ami garantáltan gondoskodik az élmény alapú tanulásról).
A legújabb irány pedig, melynek fejlődését és térhódítását a pandémia hatása is erősítette, az az e-learning alapú pszichoedukáció. Bár nehéz körülmények szülték, mégis sajátos előnyök nyertek teret általa. Az e-learning programok lekörözhetetlenek abban, hogy egyszerre akár az összes kollégát meg tudják szólítani a szervezet igényeihez rugalmasan igazodva. Ezek a szempontok azonban csak akkor tudnak érvényesülni, ha nem egy az egyben tükörfordításai a már meglévő angolszász kultúrában használt platform anyagainak, hanem figyelembe veszi a magyar munkavállalói kultúrát és igényeket is.
Miért fontos az e-learning beépítése a mentális egészségprogramba? Azért, mert ezen a csatornán keresztül tudnak a kollégák strukturáltan, legalább napi 10 percben a mentális egészségükkel foglalkozni.
A szokáskialakítás pszichológiája pontosan azt az elvet vallja, hogy a megszerzett és a gyakorlatban alkalmazható tudás csak akkor épül be jó szokássá, ha azt az ember gyakorolja. Szokástól függően 6 héttől akár 9 hónapig is terjedhet ez az időszak. Főleg, ha egy olyan új viselkedést szeretnénk beépíteni a viselkedésrepertoárunkba, mint például az öngondoskodás, amiről sokan még ma is azt hiszik, hogy önző dolog.
Egy hatékony mentális egészségprogram alapjai összefoglalva tehát a különféle modalitású és időtartamú elemek:
- Izgalmas és innovatív előadásokkal keltsd fel a kollégák érdeklődését (használj Storytellinget)!
- Engedd elmélyülni őket a témában workshopot vagy workshopsorozatot biztosítva (legyen benne impro-elem)!
- Gondolkodj hosszútávon! A szokásváltozás érdekében legyen hozzáférésük az előadás és workshop tematikájához kapcsolódó e-learning felülethez, hogy a saját tempójukban haladhassanak lépésről lépésre!
Ne felejtsük el, nem mindenki fog mindhárom lehetőséghez ugyanolyan elkötelezetten kapcsolódni, de valamelyik megszólítja majd. Így érvényesülhet az igazán jó egészségprogramok legfőbb missziója: Fejlődjünk, mert mindenki számít!


