A növekvő bizonytalanságban fontos a biztos munkahely
A növekvő gazdasági bizonytalansággal szembenézve nem meglepő, hogy a munkaerő világszerte szorongással tekint a jövőbe. A geopolitikai instabilitás, az infláció és a küszöbön álló gazdasági visszaesés következtében több mint felük (a magyarok 58%-a) fél attól, hogy a világgazdasági helyzet hatással lesz a munkahelyük biztonságára, és 37% (a magyar válaszadók 34%-a) fél, hogy elveszíti az állását.
Ezek miatt majdnem mindenki arról nyilatkozott, hogy fontosnak tartják a biztos munkahelyet, és közel kétharmaduk visszautasítana egy olyan állást, amely nem tudná garantálni ezt a biztonságot. Ám a válaszadók fele még így is biztos abban, hogy gyorsan találna munkát, ha a jelenlegi állását elveszítené, a magyar munkavállalók is magabiztosak ebben (45%).
A munkáltatók segítségét várják
A világjárvány idején megváltoztak az emberek elvárásai a munkáltatóik felé, és a gyorsan emelkedő megélhetési költségek is jelentős hatást gyakorolnak a dolgozók várakozásaira. Sokan fordulnak munkáltatójukhoz pénzügyi segítségért, amikor az infláció gyorsabban zsugorítja össze a fizetéseket, mint hogy azt az éves emelések korrigálni tudnák. Ez gyakoribb és nagyobb emelésekhez, havi kiegészítésekhez vagy akár segélyekhez vezetett az energiaszámlák fizetésére. Világos, hogy a világ munkaereje újbóli fellépésre készteti a munkáltatókat.
A magyar válaszadók fele a rendes évi ütemen kívüli fizetésemelést várna el a munkaadójától, de 40% a havi megélhetési költségekhez való hozzájárulást, 35% energia- és utazási költségek vagy egyéb napi kiadások támogatását is kívánatosnak tartaná.
Globálisan a válaszadók fele mondta azt, hogy a munkáltatója segíti őt megküzdeni a megnövekedett megélhetési költségekkel, Magyarországon erről a munkavállalók 45%-a számolt be.
A magyarok mintegy harmada vállal túlórát vagy másodállást
Sokan attól tartanak, hogy nem lesznek képesek lépést tartani a növekvő megélhetési költségekkel. Ennek eredményeként az emberek egy része másodállást vállal, Magyarországon pedig jóval a globális átlag felett hajlandóak a munkavállalók másodállást vállalni (34%) vagy túlórázni (30%).
A globális adatok szerint általánosságban inkább a Z-generációra jellemző, hogy így próbálnák növelni a bevételüket, mind a másodállás vállalása, mind a túlórázás vállalása csökken a korral. A magyar munkavállalók azonban ebben is jelentősen eltérnek a világátlagtól: itthon minden generáció rákényszerül az alapjövedelmének ilyen módokon való kiegészítésére, még a legidősebb korosztályba tartozó dolgozók is. Magyarországon minden korosztályban 30% vagy afeletti a másodállást vállalók száma, a túlórázás is szinte minden korcsoportban 30% körüli vagy afeletti. Pl. ugyanolyan arányban túlóráznak itthon a 18-24 vagy a 25-34 évesek, mint az 55-67 évesek.
Mindezek mellett az infláció miatt minden ötödik (Magyarországon minden negyedik, 24%) megkérdezett jobban fizető munkahelyre váltott vagy tervez váltani, leginkább a legfiatalabbak, legkevésbé a legidősebbek.
Egyre távolodó nyugdíjas évek
Múlt évben a dolgozók 61%-a (a magyarok 48%-a) gondolta úgy, hogy nyugdíjba vonulhat 65 éves kora előtt. Most viszont a bizonytalan gazdasági helyzet miatt már csak 51% (Magyarországon 31%) hisz ebben. Jelenlegi helyzetük alapján a magyarok 40%-a úgy gondolja, nem fog tudni nyugdíjba menni 65-69 éves kora előtt.
A megkérdezett hazai dolgozók 80%-a mondta azt, hogy a pénzügyi helyzete nem engedi, hogy akkor vonuljon nyugdíjba, amikor szeretett volna, de egyéb tényezők is befolyásolják a munkavállalók nyugdíjba vonulásának eltolódását. Sőt, sok nyugdíjas újra munkába áll – bár nem csak a pénzügyi aggodalmak késztetik erre őket: sokan érzik úgy a nyugdíjba vonulás után, hogy hiányzik a régi életük.
Míg egy ideális világban a válaszadók harmada 60 éves kora előtt nyugdíjba menne, jelenlegi helyzetük alapján csak 15%-uk látja ezt reálisnak. Magyarországon a válaszadók 46%-a 60 éves kor előtt szeretne nyugdíjba menni, de ezt csak 9%-uk tartja reális elképzelésnek. A jelenlegi helyzet alapján a magyarok 40%-a szerint csak 65-69 éves korukban fognak tudni nyugdíjba menni. Sok magyar válaszadó a globális átlagnál pesszimistábban tekint a jövőbe: 11% mondja azt, hogy a 70-74 éves kor körül tud majd visszavonulni, 15% szerint pedig sosem fog eljönni a nyugdíjas kor, míg világviszonylatban csupán 5% gondolja így.
Inkluzivitás és értékrend
A globális munkaerő minden eddiginél jobban szeretne olyan szervezet tagja lenni, amely befogadó és sokszínű munkahelyet teremt, amelynek az értékrendjével azonosulni tud, és amelynek világos társadalmi és környezetvédelmi vállalásai vannak. Az emberek világszerte úgy gondolják, hogy a cégnek, amelynek dolgoznak, képviselnie kell azokat az ügyeket, amelyekben ők hisznek. A megkérdezettek 77%-a (a magyarok 75%-a) számára fontos munkáltatója értékrendje és célkitűzései a fenntarthatóság, a sokféleség és az átláthatóság terén. A munkavállalók 42%-a (a magyar válaszadók 35%-a) nem dolgozna olyan cégnél, amelynek az üzletpolitikájával nem ért egyet.
Az elmúlt három év eseményei sokakat arra késztettek, hogy átgondolják a munka értékét és célját az életükben. A vágy, hogy érzelmileg tartozzanak egy munkahelyhez, sokak karrierdöntéseit meghatározzák. A kutatás résztvevőinek 54%-a otthagyná a munkahelyét, ha nem érezné odatartozónak magát, a magyar válaszadók 51%-a is így tenne.
